+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

December közepe előtt ugyanakkor nem várható hogy megállapodásra jut Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal. Az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese úgy látja, nem vették komolyan a brüsszeli döntéshozók a magyar és lengyel álláspontot, miszerint az uniós költségvetés és a helyreállítási alap forrásainak felhasználása nem köthető politikai kritériumokhoz. Kovács Attila kiemelte, a két ország miniszterelnöke már a júniusi tanácsülésen ezt az álláspontot képviselte, amit a német soros elnökség el is fogadott, az események irányítása azonban kicsúszott Berlin kezéből, így az Európai Parlament balliberális politikusai – ragaszkodva a jogállamisági kritériumokhoz – a szolidaritás mögé bújva helyeznek nyomást Magyarországra és Lengyelországra.

Kovács Attila kompromisszumos megoldásnak tekintené, ha egyfajta értelmező rendelkezést csatolnának a jogállamisági politikai kritériumokhoz, amire korábban is volt példa az Európai Unió történetében. Ezzel egyfajta finomhangolás történne, de az is felmerült az elmúlt napokban, hogy esetleg elhalasztanák a jogállamisági kritériumrendszer bevezetését a következő uniós időszak felére, így nyer három-négy évet az Európai Unió arra, hogy a jogállamiság valamifajta egységes értelmezéséről közös nevezőre jussanak a tagállamok. Ezzel Magyarország és Lengyelország elvárása is bizonyos értelemben teljesülne. Fontos lenne azonban, hogy ezt ne egy politikai testület, hanem egy jogi testület – például az Európai Bíróság – mondja ki.

Ezzel a megoldással a magyar és a lengyel érdek megjelenése mellett, az uniós tagállamok is pénzhez jutnának – tette hozzá az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese, hangsúlyozva, hogy a következő hét éves uniós költségvetés és a helyreállítási alap 1800 milliárd eurós forrásának politikai kritériumokhoz kötése az Európai Tanács nyári döntésén túl az unió alapszerződésével is szembemegy.