+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Belföldi és nemzetközi viszonylatban is sértőnek és legyszerüsítőnek tartja azt a politikai narratívát Kecskés András közgazdász, mely azt sugallja, hogy egy tagország vagy egy régió uniós források nélkül képtelen megállni saját lábán. Emlékeztetett, hogy az közösséghez csatlakozó tagországok lemondtak piacaik egy részéről, amiért cserében fejlesztési forrásokat kapnak az uniós büdzséből, a pénzek azonban nem csak az egyes országokat, hanem az ott tevékenykedő multinacionális cégeket segítik. A szakértő kiemelte: amikor az Európai Parlament német alelnöke arról beszél, hogy a jogállamisági kritériumokat  Magyarországon és Lengyelországban a gazdasági kiéheztetéssel kell elérni, akkor nem veszi figyelembe, hogy ez az elvonás német cégeket is érint.

Kecskés András úgy fogalmazott: a nagyvállalatok a 21. században nem csak profitot termelnek, de politikát is csinálnak. Katerina Barley magánvéleményt mondott, – legalábbis ezzel védekezik – illetve a sajtót okolja, amiért az szerinte félremagyarázza szavait. “Valószínűleg azért, mert megérezte, hogy az a penge, amit Magyarországnak és Lengyelországnak szánt másokat is sértett.”

Kecskés András szerint azzal, hogy Brüsszel a jogállamisági kritériumokhoz akarja kötni az uniós források kifizetését, valójában csak újabb okot keres amivel a magyar kormány támadhatja, az elmúlt évek gazdasági teljesítménye ugyanis nem ad felületet erre. A magyar gazdaságpolitikai eredményeket nem lehet elvitatni, ezért nyúlnak a társadalompolitika kritizálásához. 

A közgazdász ugyanakkor az unió és egyes tagországok stabilitása szempontjából a következő hét évre szóló költségvetést és a 750 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag kifizetéseinek megkezdését tartja elsődlegesnek, hiszen a  koronavírus-járvány második hullámának hatásait csak most kezdi megérezni Európa. Pelyach Gergely interjúja