+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Nem jogi, hanem politikai támadásként értelmezhető, amennyiben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért a kormány bizonyos országok felé enyhített a beutazási korlátozásokon. Ádám Attila Európa-jogi szakjogász a Hangolóban hangsúlyozta: az uniós állampolgárok országok közötti szabad mozgásának elve alapjog, nem véletlen, hogy Brüsszel már a járvány kezdetekor arra kérte a tagállamokat, hogy ne a határok lezárásával próbálják visszafogni a terjedést. Ez azonban láthatóan nem működik, így az országok nemzeti hatáskörben döntöttek a kérdésről, ami nem is véletlen, hiszen az uniós jog nem rendelkezik az ilyen pandémia idején szükséges teendőkről.

Ádám Attila ugyanakkor emlékeztetett: nem Magyarország alkalmazza elsőként a beutazási korlátozásokat, a Bizottság ugyanakkor egyetlen más tagállamot sem fedett meg azok ugyanilyen intézkedéseiért. Tavasszal hasonlóképpen döntött Észtország, Lettország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság és Franciaország, illetve Ausztria és Németország között is kivételezetten mozoghattak az érintett országok polgárai.

Ausztria turizmusának jelentős részét például a németek adták, a teljes határzárral viszont ők elmaradtak, így az ország gazdasága komoly bajba került. A többi állam esetében szintén hasonló okok miatt döntöttek a részleges határnyitás mellett. Magyarországot viszont most éppen azért bírálja a V4 országokból érkezők beengedése miatt a Bizottság, mert állítása szerint ez a határozat diszkriminatív.

Az Európa-jogi szakértő úgy fogalmazott: alapvetően gazdasági okok határozták meg, hogy egymással szemben ilyen mentességet alkalmazzanak a tagok. Van, akinél ezt kifogásolják, van, akinél nem. Az sem szempont, hogy a mentességi döntés előtti héten a csehek, a lengyelek és a szlovákok a legalacsonyabb fertőzésese esetszámokat produkálták, tehát még járványügyi szempontból is indokolható volt az enyhítés.

Ádám Attila úgy vélte: az Európai Bizottság most ismét egy elvi jogi ügyet kreálna a kérdésből, holott mire végigfutna egy esetleges kötelezettségszegési eljárás, már rég értelmét vesztené az egész vita. Pelyach Gergely interjúja