+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Valószínűleg nem a pénteki uniós csúcson döntenek majd a tagállamok állam és kormányfői a Magyarország ellen folyó, hetes cikk szerinti eljárás leállításáról, középtávon azonban bizakodó ezzel kapcsolatban az Alapjogokért Központ projektvezetője. Kovács Attila a Karc FM reggeli hírműsorában elmondta: Angela Merkel német kancellár minapi kijelentése az unió soros elnökeként arra enged következtetni, hogy számára is fontosabb az EU-s intézmények zavartalan működésének és a tagállamok stabilitásának biztosítása, mint a politikai csatározás.

A szakértő emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a napokban hozta nyilvánosságra a 2020-as igazságügyi eredménytáblát, amely a jogállamisági jelentés alapját képezi majd. Ezen pedig Magyarország minden tekintetben az élen végzett a 27 tagállam összesítésében, ami jól jelzi, hogy a konfliktusok akkor kezdődtek Brüsszel és Budapest között, amikor a szakmai párbeszéd szakmai síkról átkerül a politika világába.

A projektvezető emlékeztetett, hogy a magyar parlament feltételekhez kötötte a kormány hozzájárulását a 750 milliárd eurós, 30 évre szóló uniós hitel felvételéhez, a kritériumok között pedig szerepel, hogy a szegényebb tagországok a gazdagokhoz képest nem kaphatnak kevesebb pénzt, a forrásokat csak gazdaságélénkítésre lehet fordítani, az elosztásnak pedig nem lehetnek politikai például jogállamisági kritériumai. A magyar kormány és a kormányfő nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a hitelfelvétel nem az a válságkezelési mód, amivel Magyarország egyetért, de az európai szolidaritás kompromisszumot is jelent.

Míg Magyarország az uniós hitelfelvételt, addig az úgynevezett takarékos államok, vagyis Dánia, Hollandia, Svédország és Ausztria a következő hét évre szóló költségvetés támogatását kötik feltételekhez. Ezek között szerepel például az is, hogy a déli tagállamok ne vissza nem térítendő támogatást, hanem egyfajta hitelt kapjanak Brüsszeltől.