+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A rendszerváltozásig nem lehetett, vagy nem mertek beszélni a túlélők a magyar haláltáborban átélt borzalmakról, de az azóta eltelt három évtized sem volt elegendő ahhoz, hogy a magyar történelem ezen sötét pontja helyére kerüljön a közgondolkodásban és a történelem tankönyvekben a méltó súlyával szerepelhessen – fogalmazott a Hangolóban a Recski Szövetség Egyesület elnöke. Kis Miklós – akit szüleivel együtt ötesztendős korában hurcolt el az ÁVH – elmondta: a recski kényszermunkatábor hetven évvel ezelőtti megnyitása alkalmából voltak már megemlékezések, azonban kérdéses, hogy a koronavírus – járvány miatt bevezetett korlátozások miatt sor kerülhet-e a szeptemberi rendezvényükre a recski nemzeti emlékhelyen. Az 1950 és 53 között működő táborba a rákosi rendszer alternatív értelmisége mellett tárgyalás nélkül bárki bekerülhetett, akit a kommunista párt ökleként működő ÁVO a rendszer ellenségének kiáltott ki. Az internáló táborban mintegy másfél ezren, egyes számítások szerint kétezren raboskodtak. Kis Miklós kitért arra is: a túlélők és a kárvallottak családjai úgy érzik: máig nem kárpótolták őket méltóképpen.