+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Noha az Európai Unió új költségvetését és a helyreállítási alapját egyaránt jogállamisági szempontok érvényesüléséhez kötnék a nyugat-európai liberális körök, ennek mibenléte továbbra sem tisztázott. Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője szerint az olyan általános, minden jogállamban érvényes elveken túl, mint például a törvény előtti egyenlőség, vagy a visszaható hatály tilalma, valójában nem tudják definiálni, hogy mit értenek jogállamisági kritériumok alatt. A különböző államok ugyanis különböző jogfejlődésen mentek keresztül, így berendezkedésük több ponton a mai napig eltér. Az elemző szerint Magyarország is mutogathatna azokra a nyugati államokra, amelyeknél egyáltalán nincs például Alkotmánybíróság, vagy ahol a bírákat a kormányfő nevezi ki. Akár ez is lehetne olyan szempont, amely szerint az adott állam nem felel meg a jogállamisági követelményeknek.

Ha jogi szempontból vizsgálnák az intézményrendszereket, vagy különböző eljárásokat – akár a választások lebonyolítását, – akkor az ország állna minden vizsgálat elé. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ugyanis, ha ezek standard, egységes szempontok szerinti vizsgálatok lennének, akkor mindenkire ugyanazok a szabályok lennének érvényesek. Jelenleg azonban valójában politikai motivációjú támadások zajlanak, és nem jogállamisági viták. Amikor ugyanis Magyarországnak politikai vitája van Brüsszellel, a nemzetközi sajtóban éppen akkor kezdik el hangoztatni a jogállamisági jelszavakat. Az elemző szerint beszédes, hogy a magyar jogállamiságért aggódó hangok például éppen a 2015-ös migrációs válság idején sokasodtak meg, de ide sorolta azt is, amikor Magyarország a bankok és multinacionális intézmények megadóztatásán keresztül követelt egyenlő tehervállalást a válságból való kilábalás érdekében. Ekkor is a jogállamiságért aggódtak nyugaton. Most is, amikor Magyarország feltételeket támaszt az európai hitelfelvétel ügyében, ugyanazok a körök aggódnak a jogállamiságért.

Kedvezményezettek feltételei

Nem csak Magyarország akarja elérni, hogy a politikai és gazdasági szempontokat egyértelműen válasszák el egymástól. A jogállamisági vitákban ráadásul már nem csak Közép-Kelet Európában vannak szövetségesei az országnak, hanem a mediterrán Európa egyes államai is egyetértenek ezekkel a célokkal. Noha az uniós hitelfelvételre éppen azért van szükség, mert egyes dél-európai államok nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus-járvány által okozott gazdasági visszaesés miatt, mégis ezen országok között is van olyan, amely elutasítja a politikai szempontok szerinti elosztását a hitelnek. Deák Dániel ide sorolta Portugáliát is, amelynek miniszterelnöke egyetértett a magyar kormányfővel abban, hogy a jogállamisági szempontok nem képezhetik a gazdasági megállapodások részét.

A liberalizmus liberális farkasai

Ez ráadásul az uniós alapszerződésekkel is ellentétes lenne. A forrásokat ugyanis Magyarország sem alamizsnaként kapja – hívta fel a figyelmet Párkányi Eszter. Szerinte látható volt az elmúlt években, hogy az uniós intézmények, ha érdekük úgy tartja, akkor a saját szabályaikat is képesek úgy használni, hogy az csak nekik kedvezzen. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ezért is volt fontos, hogy a szerb miniszterelnök a napokban egy online konferencián a kölcsönös tiszteletről beszélt. A nyugati liberális elit ugyanis nem szeretni annyira a liberális demokráciát, mint amennyire azt hangoztatja. Ennek jele, hogy láthatóan nem hisznek a többség akaratában, hiszen nem tartják tiszteletben a választások eredményét. Lehetett volna legutóbb a lengyel elnökválasztásnak is olyan eredménye, ami a magyaroknak kevésbé kedvező. Ha viszont így alakult volna, a lengyel emberek döntését akkor is tiszteletben kellett volna tartani.

A lengyel elnökválasztás előzményei egyébként szintén azt mutatják, hogy nyugaton nem mindenki tartja tiszteletben a szuverén államok polgárainak akaratát. Deák Dániel emlékeztetett, hogy erőteljes külföldi beavatkozási kísérletek voltak a lengyel választások kimenetelének befolyásolása érdekében, ami szintén azt mutatja, hogy a balliberális körök nem tartják tiszteletben politikai ellenfeleiket, sőt, nem is ellenfélként, hanem ellenségként tekintenek rájuk. A liberális politikai elithez pedig liberális mainstream sajtó is tartozik, amely egyes országokban teljesen kiszorítja az ellenvéleményt. Németországban például nem lehet a sajtóban kiállni a magyar álláspont mellett, mert az illető ellen azonnal megindul a boszorkányüldözés.

Párkányi Esztert, az Alapjogokért Központ elemzőjét, és Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét az Alaphangban Pelyach Gergely kérdezte a magyar és európai járvány elleni védekezés tanulságairól, és a budapesti kerékpárutakkal kapcsolatos viták politikai hasznáról is.