+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az amerikai üzletember balkáni tevékenységéről a XXI. Század Intézet elemzője beszélt a Karc FM-en. Matyi Tamás emlékeztetett, hogy a spekuláns az alapítványain keresztül számos országban jelen van és folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a hatalmát. Macedóniában például 1992 óta próbál beleszólni a belpolitikába, méghozzá azáltal, hogy azóta is hergeli az albán kisebbséget, hogy fenntartsa a feszültséget a két nemzet között.

Az albán kisebbség ugyanis mindig is nagy számban volt jelen, de a koszovói háború miatt is érkeztek új tömegek fegyverekkel, gerilla harcosokkal. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2001-ben kialakuljon az a konfliktus, ami a mai napig megosztja a társadalmat. Ebben Soros Györgynek nagyon nagy a szerepe, hiszen a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül folyamatosan támogatta az albán menekülteket.

Matyi Tamás rámutatott: a véres konfliktus lezárásaként 2001-ben kötött megállapodásban Soroséknak sikerült elérni, hogy az albánoknak szélesebb jogkörük legyen, amit viszont arra használtak, hogy a jobboldali kormányt megbuktassák. Ez sikerült is, viszont az előrehozott választást a baloldal nem tudta megnyerni, így ismét a kisebbséghez folyamodtak, akik további jogokat követelnek – a többi között az albán nyelv egyenrangúvá tételét a macedónnal.

“A baloldali párt miniszterelnök-jelöltje, Zoran Zaev megígérte nekik, hogy ha őt támogatják, ezeket megadja, ezért az összes albán párt a második helyezett baloldali párt mögé állt be. Így a Nicola Gruevszki vezette pártnak nem volt meg az abszolút többsége a kormányalakításhoz.”

Matyi Tamás hangsúlyozta: Zoran Zaev – akiről egyébként sorra derülnek ki korrupciós ügyek – később el is ismerte, hogy őt tulajdonképpen Soros György segítette hatalomra. A spekuláns befolyásának csökkentésére egyébként nemrég külön párt alakult Macedóniában, amely azt is célul tűzte ki, hogy visszaszorítsa a még mindig kisebbségben lévő albán közösség túlzó törekvéseit.