+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A kritikák ellenére az egészségügy azonnal és rugalmasan reagált a koronavírus megjelenésére, ez pedig a dolgozóknak is köszönhető, akik erejükön felül teljesítve le tudták lassítani a járvány terjedését. Ezért is kapnak a közfinanszírozott egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos juttatást. Ebből mintegy 200 ezer ember részesül. Az egészségügyért felelős államtitkár a Karc FM-en hangsúlyozta, hogy ehhez járult hozzá a pontos diagnosztika és az érintettek felkutatása is.

Dr. Horváth Ildikó rámutatott: sok bírálat érte a védőeszközök biztosítását is, de szerinte ez – a lehetőségekhez mérten – szintén gördülékenyen zajlott. Úgy fogalmazott: a járvány betörésével együtt kemény munka indult el. Összkormányzati összefogás és számos külföldi partner támogatása is kellett ugyanis ahhoz, hogy a védőruhák nagy számban rendelkezésre állhassanak. Az első napokban emellett a kórházigazgatóknak is mérlegelni kellett, hogy a műtőben felhalmozott védőruhákat hogy tudják azonnal használni a járvány elleni védekezésre. Ebben a folyamatban az első pillanattól kezdve mindenkinek komoly változtatásokat kellett elvégeznie, hogy megfelelően védje magát és a másikat.

Horváth Ildikó beszélt a kórházi ágyak felszabadításáról is, amelyet egyes vélemények túlzónak tartottak. Szerinte ugyanakkor a kormány kénytelen volt a legrosszabb forgatókönyvre készülni, hiszen a járvány megjelenésekor még exponenciálisan növekvő fertőzési görbére számítottak. Az államtitkár felidézte: Magyarországot éveken keresztül éppen azért kritizálta a világ, hogy milyen sok kórházi ágya van. Most ez a korábbi kritika is átértékelődik. A kérdés ugyanis ma már úgy merül fel, hogy itt volt-e elég ágy, vagy Olaszországban? Nyugaton ugyanis nem gondolkodtak az ú.n. hidegkapacitáson, vagyis a látszólag kihasználatlan, de a nagy volumenű ellátást igénylő események bekövetkeztekor szükségessé váló extra kapacitás fenntartásán. Magyarország ebben a tekintetben kényelmes pozícióból indult. Amikor már látszódtak a romló európai mutatók, akkor itthon is a legrosszabb forgatókönyveket modellezték, hogy mindenre fel legyenek készülve.

Emiatt épült meg a kiskunhalasi járványkórház is, amelyet egyelőre nem bontanak el, hiszen a vírus nem tűnt el, és a második hullám akár erősebb is lehet. Ezt ugyanakkor szerinte még felkészültebben várhatja Magyarország, például az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint a lélegeztetőgépek hazai gyártásának elindítása. Az államtitkár szerint példamutatóan összefogtak a klinikusok, kutatók, ipari és piaci szereplők, hogy ezt a képességet kifejlesszék. Magyarország képes volt erre, és a mostani lehetőségek mentén akár a külföldi piaci igényeket is ki lehet elégíteni.

A járvány olyan fejlesztési folyamatokat gyorsított fel, amelyeken már gondolkodott a rendszer, de még nem csinálta meg. Ide sorolta a telemedicína rendszert is, amelyben „egy-két hónap alatt fényéveket léptek előre.” Horváth Ildikó úgy fogalmazott: az ágazatban felgyorsult minden fejlesztéssel kapcsolatban a szakmai érveket a kabinet megfontolja és folyamatosan egyeztet az érintettekkel, de azt is leszögezte, hogy a politikai hazugságokkal nem kívánnak foglalkozni. Szakmai alapon ugyanis nincs mit mondani olyan egyértelmű hazugságokról, amelyek megjelentek például a szocialista Korózs Lajos nevével fémjelzett videóban. Pelyach Gergely interjúja