+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az Európai Bíróság a szerb-magyar határon létesített tranzitzónáról szóló döntésében elítélte hazánkat és fogva tartásnak minősítette az ott tartózkodó, menekültkérelmeket beadók feltartóztatását, holott az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi ítélete ezzel ellentétes véleményen volt. Ádám Attila, Európa-jogi szakjogász a Karc FM-en felidézt: az EJEB úgy határozott, a beadványok elbírálásának ideje semmiképpen sem számíthat őrizetnek, ráadásul a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, tehát a migránsok elhagyhatják azt. Az EB azonban most mégis úgy döntött, hogy a tranzitzónában várakozókat szabadon kell engedni, ráadásul joguk van ahhoz is, hogy az állam szállást vagy azt kiváltó pénzügyi támogatást juttasson nekik.

Az ítélet szerint vizsgálni kell, ha az érintettek Szerbia felé távoznának a tranzitzónából, akkor az ő státuszuk mennyire lenne terhes, illetve Szerbiának a magatartása várhatóan milyen lenne? És ha az hátrányos az érintettekre nézve, akkor ez visszahat a tranzitzónában fennálló státuszukra, így az már őrizetnek minősülhet, mert ténylegesen nem biztosított az önkéntes, szabad távozás a területről.

Ádám Attila azonban felhívta a figyelmet: az EB arról nem vizsgálódott, hogy az érintett migránsok Szerbiában be tudják-e nyújtani a menekültkérelmet, hiszen ennek lehetőségét a szomszédos állam fenntartja, vagyis elvileg nem érheti hátrány őket. A szakértő szerint most ismételten az a vita került felszínre, hogy melyik jogrendszer az erősebb, az uniós vagy a nemzeti.

A jogász úgy fogalmazott: “párhuzamos jogrendek esetén annak hiányában, hogy ki lenne mondva bárhol az Európai Bíróság feltétlen elsőbbsége, ezek a helyzetek előfordulhatnak és csak párbeszéddel oldhatók fel. Az EB saját gyakorlatával alakította ki ezt a fajta elsőbbséget, ami nem ördögtől való, mert egy jogközösségről van szó az unió esetében. Ahhoz azonban, hogy fennmaradjon és érvényesíthető legyen a jog, szükség van arra, hogy a tagállami szervek elismerjék annak elsődlegességét, de ez nem azt jelenti, hogy határtalan és nincs korlátja.”

Ráadásul az Európai Bíróság nem mehet szembe az uniós jog alapját képező alapszerződéssel, amely erről a konfliktusról nem rendelkezik egyértelműen.

Ennek változtatása egyébként már sokszor előkerült, de Ádám Attila szerint ehhez a tagállamok egységes döntése kellene, ami jelenleg elképzelhetetlen.