+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A szakpolitikai kérdésekben ugyan felsejlenek az alternatívaállítás kontúrjai az ellenzék részéről, de 30 évvel a rendszerváltás után, – úgy, hogy a szuverenitásunk az utolsó 500 évben csak kivételesen volt olyan teljes, mint most, – jó lenne, ha a politikai elit nemzetstratégiai kérdésekben egységesen gondolkodna. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára fogalmazott így Alaphang műsorunkban, kiemelve, hogy a hazai vitákat, belpolitikai konfliktusokat nem kellene exportálni, mert ez nem jó az országnak. Brüsszel és a nemzetközi szervezetek sem támadnának ennyit, ha nem kapnának muníciót a magyar ellenzéki oldaltól, amely „részben szervezi, részben bátorítja ezeket a vitákat.”

Orbán Balázs szerint a kormány kritikusai azt gondolják, hogy ezzel a nemzetközi hadjárattal lehet bebizonyítani, hogy amit a magyar kormányról mondanak, az úgy van. Attól azonban, hogy külföldön ácsolnak színpadot a kritikusoknak, még nem nekik lesz igazuk. Ezt a munkamódszert ennek ellenére 2010 óta folytatják, és mindig találtak olyan külföldieket, akik visszhangozták ezeket a gondolatokat. A magyar emberek ezzel szemben itt élnek, látják, hogyan működik az ország, el tudják dönteni, hogy lejtmenetben vagy hegymenetben vagyunk, és nem hiszik el az ellenzéki szólamokat. A radikális ellenzéki mag kivételével még az egyébként ellenzéki szimpatizánsok sem. Ez a fölöslegesen fújt politikai balhé ráadásul már egy évtizede vesz el rengeteg erőt a kormányzástól is, ami különösen igaz most, a koronavírus-járvány idején.

Megkésett skatulya

Az államtitkár beszélt a Magyarországról kiállított elemzői bizonyítványokról is. Szerinte ugyanis nem csak a politika polarizálódott, hanem a politika-közeli elemző intézetek is. Ezért születhetnek ugyanazzal a kérdéskörrel kapcsolatban teljesen ellentétes eredmények. Ahhoz azonban nagy erőfeszítések kellenek, ha valaki a 2002 – 2010 közötti kormányzás eredményeit jobbnak láttassa, mint a 2010 óta tartó kormányzásét. Ez a mértékű valóságtagadás nem elfogadható, mégis vannak ilyen próbálkozások a magyar elemzőintézetek és a nemzetközi szervezetek részéről is. Ide sorolta a Freedom House legújabb elemzését is, amely szerit a magyar berendezkedés hibrid rezsimmé változott. Orbán Balázs szerint az a furcsa, hogy ez csak most történt meg, hiszen a felmérés megrendelői már évekkel ezelőtt ezt az eredményt várták volna el. Úgy fogalmazott: ezeknél a kutatásoknál ma már a szubjektív szempontok többet nyomnak a latban, így a felmérés végül kevesebbet ér, mint a papír amire kinyomtatták.

Megosztott figyelem

A Miniszterelnökség államtitkára úgy látja, nem tud olyan politikát vinni a magyar kormány, ami elfogadható lenne a kritikusoknak. A rendkívüli jogrend hatálya idején például egyszer azzal támadják a kormányt, – „magas szintű nemzetközi helyekre eljuttatva orbitális hazugságokat,” – hogy az Országgyűlés nem ülésezik. Más alkalommal viszont az a kritika tárgya – ahogyan Szél Bernadett néppárti vezetőknek szóló levelében is ez lett megfogalmazva – hogy miért ülésezik a parlament, miért van fenntartva a normál működés? (Szél Bernadett többek között azt kritizálta levelében, hogy „miközben mindenki a járványra figyel,” a Fidesz-KDNP egyéb ügyekben hoz döntéseket az Országgyűlésben – szerk.)

Orbán Balázs aláhúzta: a kormány az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy azt szeretné, ha az Országgyűlés működne, ellenőrző funkciójának eleget tudna tenni. A rendkívüli jogosítványokra azért van szükség, mert a vírus elleni fellépés azonnali döntéseket igényel, amiket nem lehet több hétig tárgyalni. Azt viszont, hogy ezt mikor, meddig teheti meg a kormány, az Országgyűlés dönti el, ráadásul bővített időkeretben!

Ezzel együtt viszont ameddig lehet, azokat a jogalkotási feladatokat, amelyeknek nincs köze a járvány elleni védekezéshez, a normál rendben tárgyalja a Parlament. Szerinte ennél józanabb megközelítést nem lehetett volna alkalmazni. Ennek ellenére egyik nap azt állítja az ellenzék, hogy egyszemélyi hatalom van, másik nap pedig az a kritika, hogy miért zajlik törvénykezés.

Brüsszeli sóhivatal

Az Európai Parlamentben ismét napirendre vett magyar-üggyel, és az EP-ben szintén tárgyalt identitás- és gender-kérdésekkel kapcsolatban Orbán Balázs kifejtette: lehet a járvány elleni védekezés helyett ilyen ügyekkel foglalkozni, de ez nem egy komoly intézmény működési modellje, hanem egy sóhivatalé. A politikus úgy látja: a balliberális oldal kormányzati politikává akarja emelni a születési nem kérdését, de a polgári kormány szerint erről a területről az államnak inkább ki kell vonulnia. Elégséges a születéskori nemet nyilvántartani, egyébként pedig magyar kormánytisztviselőknek és hatóságoknak nem kell más, nemi identitással kapcsolatos adatot kezelni. Ez persze nem az a társadalompolitikai nézet, amit a balliberális oldal elvárna, de Orbán Balázs szerint itt valójában a jobboldali politika jelent szabadság-alapú megközelítést.

Ki az autokrata?

Még a kommunista koncepciós perekben is odafigyeltek arra, hogy legalább úgy tegyenek, mintha a per nem az lenne, ami – utalt Orbán Balázs az újabb brüsszeli magyar-vita kereteire, amelyben nem adtak szót a magyar kormányzati álláspontnak. Az Európai Parlament azonban már erre sem akar odafigyelni: a tények figyelmen kívül hagyásával lefolytat egy vizsgálatot, megállapít valamit, aztán dönt valahogy. Az államtitkár úgy fogalmazott: mindegy, hogy valaki mit gondol a magyar kormányról, – mert el lehet fogadni, ha valaki nem azonosul a jelenlegi kabinet által vitt politikával, – de „ha valaki szerint ez az eljárás szolgálja Európa ügyét, szolgálja az európai nemzetek közötti egységnek, együttműködésnek, szolidaritásnak a fenntartását, annál elmentek otthonról.”

Egy lépésből matt

A Miniszterelnökség államtitkára egyetért a volt magyar uniós biztossal, Navracsics Tiborral, aki szerint a magyar kormány már megnyerte a brüsszeli csata kommunikációs részét, miután az Európai Parlament elnöke megtagadta a felszólalás lehetőségét a magyar féltől. Orbán Balázs kifejtette: ebben a helyzetben, a XXI. században, 27 tagállamot egyben tartani és működtetni, nem könnyű feladat. Az európai elitnek ez komoly kihívás lesz a következő évtizedekben. A magyaroknak és a közép-kelet európai térségnek is érdeke, hogy az unió vívmányai érvényesüljenek, a közösség megmaradjon. Ez viszont nem adottság! Ezért a következő években küzdeni kell. „Éppen ezért minden olyan őrültség, ami cél nélkül, pusztán pártpolitikai alapon ássa alá a tagállamok közötti bizalmat, és szít feszültséget közöttük, szembe állítja őket, felnagyítva egy mesterséges ideológiai konfliktust, az kártékony, és megnehezíti ezt a feladatot.” Az Európai Parlamentet pedig nem erre hozták létre…

Orbán Balázst, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárát Pelyach Gergely kérdezte az Alaphangban.