+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgató-helyettese a Karc FM-nek elmondta: a tagállamok kénytelenek voltak így dönteni a koronavírus miatt, hogy annak terjedését lassítsák, ez ugyanakkor gazdasági károkat is okozhat a jövőben. A szakértő szerint azonban lehet hozadéka is ennek a helyzetnek, hiszen így fontossá vált a külső, schengeni határok védelme is. Janik Szabolcs ebbe az irányba egyébként már korábban is látott biztató jeleket, hiszen a török határnyitás óta az unió jóval markánsabb véleményt fogalmazott meg a bevándorlásról. Ennek köszönhetően – és főként Görögország támogatása érdekében – sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a határvédelem, amelyben már konszenzus kezd kialakulni a közösség és a tagállamok között.

A szakértő kitért arra is, hogy a migrációs politika továbbra is nemzeti hatáskörben maradt, vagyis minden ország egyénileg dönti el, kit fogad be és milyen feltételekkel. Szerinte ugyanakkor már a korábban megengedőbb államok is szigorítottak, hiszen felismerték, hogy az integráció nem működik. A legjobb példa erre Dánia, ahol már inkább arra koncentrálnak, hogy a menekülteket átmenetileg segítsék, majd amikor a hazájukban helyreáll a rend, visszaküldhessék őket.

A társadalmi beilleszkedés hiánya ugyanis komoly gazdasági problémákat okozott az országoknak, emiatt pedig a lakosság is egyre elégedetlenebb. Ez leginkább Görögországban mutatkozott meg, ahol a török határnyitás után nem engedték kikötni a migránsokat. Janik Szabolcs szerint ezen küzdelem hatására lassan átalakulhat az uniós migrációs politika.