+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Karc FM-en fejtette ki, hogy a különleges jogrend idején, amikor egy külső vagy belső, előre nem látható esemény ér egy országot, a megszokott mindennapi élet megváltozik, és az abnormális helyzet nem átlagos reakciót vár el mindenkitől. Éppen ezért járványhelyzetben nem lehet elsődlegesnek tekinteni a mozgásszabadsághoz vagy a gyülekezéshez való alapjogokat. A szakértő rámutatott, hogy a közösség érdekében ezeket fel lehet függeszteni, vagyis ilyenkor a kormány eltérhet az általános törvények betartásától, sőt, akár a tulajdonjogot is felfüggesztheti, hiszen az állam a kritikus helyzetben lévő stratégiai ágazatok irányítását ilyenkor átveheti.

A liberálisok számára ugyanakkor a közérdek értelmezhetetlen, hiszen csak az egyéni jogokat és igényeket ismerik, ezért nem értik, hogy utóbbiak korlátozhatóak a közösség érdekében. Emiatt bírálják most a kormányt is a különleges jogrend bevezetéséért. Szánthó Miklós úgy fogalmazott: szűklátókörű az a kritika, amely szerint a koronavírus-törvény beiktatásával a kormány teljhatalmat kap, hiszen most a közösség védelme az elsődleges érdek. Ráadásul a jelenlegi helyzetben a legtöbb állam így cselekszik, egyénileg, nemzeti szinten hozza meg a döntéseket, miközben az Európai Unió szinte semmit nem tett eddig. Mivel az ellenzéknek nem fogadta el a különleges jogrend meghosszabbítását, így azt csak 8 nappal később fogadhatja el a kétharmados kormánytöbbség, miközben az eddig bevezetett rendkívüli intézkedések hatálya lejár.