+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Minden államnak joga van hozzá, hogy olyan építményeket húzzon fel saját határainál, amelyek az ott zajló illegális cselekményeket meg tudják akadályozni. Az ember- kábítószer- vagy fegyvercsempészet, illetve az illegális bevándorlás egyaránt ilyen tevékenységnek számít. Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint a nemzetközi jog nem korlátozza a határon létesített objektumok építését. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint emellett az Európai Uniónak is vannak jogszabályai a külső határok védelmére, amelyek az érintett térségek fokozott védelmét írják elő. A szakértő szerint így, ha Magyarország beengedte volna a déli határnál gyülekező több száz bevándorlót, akkor valójában unios kötelezettségét is megsértette volna.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója emlékeztetett, ha a schengeni terület külső határait nem védi semmi, akkor a belső határok hatékonysága is megkérdőjeleződne. Emiatt aztán több ország úgy döntene – amire ma már több példa is van – hogy ideiglenesen visszaállítja saját határellenőrizetét. Ez komoly károkat okoz az országok belső kapcsolataiba, a kereskedelemben és a biztonságpolitikában egyaránt.

A nemzetközi jogász szerint paradox helyzet állt elő, hiszen Európa nyugati részén már él az a nézet, hogy az embereket mindenhol meg kell illesse a migrációhoz való jog. Ez a politikai kommunikációban terjedő nézet ugyanakkor a nemzetközi jogban nincs lefektetve. Abban csak az szerepel, hogy a saját országát mindenki elhagyhatja, – kivéve ha például valamilyen bűncselekményt követett el – de a bármely más országba való belépés joga nincs lefektetve a nemzetközi szerződésekben. Az NGO-k éppen ezt akarják kiharcolni.

A nem kormányzati szervezetek mellett ezt a feladatot látszik teljesíteni az Egyesült Nemzetek Szervezete is. Az ENSZ migrációs paktuma ugyanis fontos építőeleme a belépési jog elismertetésének, mivel a dokumentum természetes – és előnyös – folyamatnak tartja a migrációt. Pelyach Gergely interjúja.