+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A Nemzeti Alaptanterv alapvető kulturális dokumentum, de a helyén kell kezelni – fogalmazott a Karc FM-en a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke. Dr. Nánay Mihály szerint azért is érthetetlen a NAT 2020 körül kialakult, éles hangvételű vita, mert tapasztalatai szerint a tanárok többsége sem ezt, sem a korábbi alaptanterveket nem olvasta mélységében, többségük csak a médiában megjelent hírekből, információkból táplálkozik, amikor véleményt fogalmaz meg.

A szakember és a történelemtanárok jelentős csoportját képviselő szervezet legtöbb tagja ezzel együtt úgy gondolja, hogy a módosított NAT sokkal modernebb és jobban használható, mint a korábbi változat. Dr. Nánay Mihály szerint pusztán a személyes véleményeket és ízlések különbözőségét tükrözi az a vita, hogy az anyag mennyire nemzeti, illetve mennyire jelennek meg benne hangsúlyosan a demokratikus értékek. Véleménye szerint üdvözlendő az a cél, hogy reális tényeken alapuló, pozitív nemzeti önkép alakuljon ki a diákokban, miközben a célok tekintetében és a tanulási elméletben továbbra is kiemelt helyen szerepel a demokratikus állampolgári praxisra nevelés.

A korábban a 8. és 12. évfolyamok történelem tantervébe ágyazott állampolgári ismeretek külön tantárgyként kezelését a tanterv egyik legnagyobb pozitívumának tartja, hiszen ezáltal súlyt kaptak a hasznos, a mindennapi élethez szükséges tudástartalmak. A vitát, amely a tantárgyon belül a honvédelem súlyát érinti, azért nem tartja jogosnak, mert a téma szerinte nem domináns, az állampolgári kötelezettségek között viszont hagyományosan számon tartják.

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete nem ért egyet azokkal a kritikákkal sem, amelyek az 56-os események meghatározásával kapcsolatban merültek fel, szerintük ugyanis általános konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az nem néhány ezer ember budapesti ügye volt, hanem valóban a nemzet forradalma. Dr. Nánay Mihály emlékeztetett, hogy a forradalom fészke eleve Szegeden volt, a legtöbb áldozatot követelő sortűz Mosonmagyaróváron, a megtorlás egyik legvéresebb momentuma Salgótarján, miközben a határainkon túl, Kárpátalján, Temesváron is voltak megmozdulások és bebörtönzések 56 őszén.

Üdvözlendőnek tartják azt is, hogy a NAT 2020 ráirányítja a figyelmet a 20. század több mint félmillió embert érintő sorstragédiájára, a Gulágra, illetve arra, hogy a 20-as évek magyar történetét a Trianon utáni talpraállásként aposztrofálja a dokumentum, amit az első világháború elvesztése és a nemzetcsonkítás utáni időszak leírására találó kifejezésnek tartanak. A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének tagjai összességében úgy gondolják, hogy a módosított Nemzeti Alaptantervben a magyar történelem tudástartalmának árnyalása, pontosítása és arányosítása történt, ami szerintük pozitív irány. Simon-Palov Judit interjúja.