+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Legenda, hogy nyugdíjasklub volt a Munkásőrség. Korszerű fegyverarzenállal rendelkeztek és rendszeresen tartottak kiképzéseket, lőgyakorlatokat. Kiss Dávid történész beszélt erről a Karc FM reggeli hírműsorában. Felidézte, hogy 1957-ben egy MSZMP-s párthatározattal hozták létre a Munkásőrséget és kezdetekben a fanatikus kommunisták léptek be a testületbe. Szerinte 56 után először a rendszer védelme volt a legfontosabb, majd a 60-as évektől kezdve már összehangolták tevékenységüket a rendőrséggel, a katonasággal és katasztrófavédelmi feladatokat is elláttak.

Harcértékük gyengébb volt, mint a hadseregé, de egy belső megmozdulás esetén be lehetett volna őket vetni – tette hozzá a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa. Beszélt arról is, hogy nagyon vegyes volt a Munkásőrség társadalmi összetétele, legtöbben munkások és mezőgazdasági dolgozók voltak, de sok volt közöttük az értelmiségi, egyetemi oktató is. Szerinte a legtöbben az elvhűség és fegyverek, egyenruha iránti vonzódás miatt léptek be, de sok volt közöttük a karrierista is.

Aki munkásőr volt az számíthatott a munkahelyi előmenetelre – mondta Kiss Dávid. Hozzátette: a testületi tagság a párttagság előszobája volt, ezért sokan amikor párttagok lettek nem is töltötték ki 5 éves szolgálati idejüket a Munkásőrségben. Többen közülük önvédelmi célból otthon is tarthatták fegyvereiket és az sem igaz, hogy nem kaptak éleslőszert.

A Munkásőrség tagjainak száma a kezdeti 20 ezerről a nyolcvanas évekre 60 ezresre duzzadt. Az 1989-es négyigenes népszavazáson az emberek 95 százaléka szavazott a testület megszüntetésére. A napokban civil szervezetként alakult újjá a testület, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság a feloszlatott Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeit gyűjti, tagjai elvtársnak szólítják egymást és közösségi oldalukon a vörös csillag is jelen van.