+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A versenyszféra 800 ezer munkavállalóját, és a közszféra mintegy 250 ezer alkalmazottját érinti az újabb minimálbér emelés. Novoszáth Péter közgazdász hangsúlyozta, hogy a kisebb cégeknek gondot jelenthet a most nyolc százalékkal megemelt minimálbér kifizetése, ezért megválhatnak egyes alkalmazottjaiktól – őket viszont a jól fejlődő vállalkozások felszívják majd a munkaerőhiány miatt, ráadásul a gazdaság egészét tekintve nem feltétlenül probléma, ha a nem versenyképes kisebb cégek eltűnnek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ahhoz, hogy a gazdaság meg tudjon újulni, egyre inkább a jól fejlődő vállalkozásokhoz kell átkerülnie az erőforrásoknak, így a munkaerőnek is, ami talán az egyik legfontosabb erőforrás a gazdaságban. Szerinte minden eszközzel ezt a folyamatot kellene segíteni, az egyik fő cél az lenne, hogy minél kevesebben dolgozzanak minimálbérért és egyre többen közelítsék meg a magyar átlagot, ami ugyanakkor az európaitól még mindig jelentősen le van maradva. A szakértő szerint azonban a felzárkózás beindult, ami Magyarországon az egyik legdinamikusabb, de még jelentős a hátrány, amit le kell küzdeni.

Novoszáth Péter szerint éppen ezért lett volna jó, ha a minimálbér emelése eléri vagy meghaladja a tíz százalékot, amit egyébként a gazdaság ki is tudna termelni, mivel a keresetek még októberben is kétszámjegyű emelkedést mutattak. Kérdéses ugyanakkor, hogy a világgazdasági válság mekkora lesz és mennyire lesz tartós. Ha ugyanis az sokáig fennáll, Magyarországon is visszaeshet a bővülés, így pedig a bérek növekedése is megállhat. A közgazdász azonban lát pozitív fejleményeket is, hiszen az előre jelzett lassulás ellenére a szerkezetileg már átalakult cégek a leginkább versenyképes ágazatokban dinamikusan fejlődnek.

Tisztul a kép a világgazdaságban

A közgazdász úgy látja: az arány az érdekes, hogy mekkora lesz a dinamikusan fejlődők aránya a leszakadókhoz képest. Felhívta viszont a figyelmet, hogy már magát a közelgő válságot is egyre többen kérdőjelezik meg, illetve mérséklik annak várható nagyságát. Németországban is egyre többen teszik fel a kérdést, hogy valóban recesszióba kerül-e a gazdaság. Ennek oka egyes nemzetközi eseményekben keresendő: a brexit biztossá válásával például megszűnt sok bizonytalanság, de az Egyesült Államok és Kína között is létrejött egy részmegállapodás a vámvitában.

Novoszáth Péter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi konfliktusok nyugvópontja kerülése még nem jelenti, hogy nem is lesz több nemzetközi bizonytalanság, hiszen például élesedik az iráni és közel-keleti konfliktus is, ezek viszont inkább a befektetőket érintik. A helyzet összetettsége miatt ugyanakkor szerinte érdemes a magyar kormánynak is ennek megfelelő célokat meghatározni és folytatnia a gazdaságvédelmi akciótervet.