+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Jó esély van arra, hogy a horvát uniós elnökség ideje alatt le lehet végre zárni a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajló, joginak álcázott politikai eljárást – mondta el a Karc FM-en az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál szerint a horvát közvéleménynek sem lenne ellenére, ha nem pellengérezhetnének ki és hurcolhatnának meg egyes tagállamokat mondvacsinált okokkal, mert a nemzeti identitással rendelkező közösségeknél ez nem jó üzenet az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről. A közép-európai térségben ráadásul a hasonló történelmi múlttal rendelkező országok jobban megértik egymás jogfejlődését, hiszen hasonló az az út, amit bejártak, miután kiszabadultak a szocialista blokkból is vissza tudtak térni a demokratikus fejlődés útjára. A politikus ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy már a finn elnökségnek is lehetősége lett volna a 7-es cikkely szerinti eljárás befejezésére, de nem bíztak abban, hogy ha az Európai Tanács elé viszik az ügyet döntésre, akkor ott valóban az országot elmarasztaló ítélet születhet. Ezzel együtt Didier Reynders igazságügyi biztos is egyértelművé tette, hogy az eljárást folytatni akarja, vagyis az a cél, hogy Magyarországot folyamatosan szégyenpadon tartsák.

Túl sok a véletlen a Szeviép ügy másodfokú ítéletét meghozó bírói testület körül ahhoz, hogy a hozzá nem értőkben is felébredjen a gyanú a Szegedi Törvényszék eljárásának tisztaságával kapcsolatban – fogalmazott Völner Pál a szegedi önkormányzat házi beszállítójának tartott cég körüli visszásságokról. Az államtitkár jogosnak tartja az Országos Bírói Hivatal új elnökének vizsgálatát az ügyben, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy mindazok, akik az elmúlt években mindig a kormányt és a Fideszt vádolták a bíróság függetlenségének megsértésével, most teljes mellszélességgel kiálltak a Szeviép-ügyben másodfokon felmentő ítéletet hozó bíróság ítélete mellett. Köztük Botka László polgármester is, aki jogi szempontból kibújt ugyan az ügy alól, de érintettsége az eljárás során mindenhol felbukkant. A politikus szerint az igazságszolgáltatásnak tennivalója nincs az eljárás jelenlegi szakaszában, de várják a javaslatokat a joggyakorlat-elemző csoportoktól és az OBH-tól, hogy mivel tudják megkönnyíteni a összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárásokat, hogy ne csak a bírói függetlenség, hanem a bírói felelősség is érvényesülni tudjon ezekben az ügyekben.

A Czeglédy-ügyre rátérve Völner Pál azt hangsúlyozta: attól, hogy a Demokratikus Koalícióhoz ezer szállal kötődő ügyvéd sorra nyeri a sajtópereket és egyre másra jelennek meg az egyes sajtóorgánumokban a vele kapcsolatos helyreigazító cikkek, még szó sincs arról, hogy Czeglédy Csaba ártatlan. Egy dolgot egészen biztosan ki lehet jelenteni: a jogász korábban a mostanihoz hasonló, költségvetési bűncselekményért már elítélték, még a kétezres évek elején. Hogy ezek után az ügyvédi kamara hogy engedhette vissza a tagjai közé, az még tisztázatlan kérdés. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hozzátette: abban sem lehet kérdés, hogy a Humán Operátor Zrt. ügyében a vádiratokban szereplő, több mint 6 milliárd forint Czeglédy Csaba közreműködésével eltűnt. Ekkora kár érte a költségvetést azzal, hogy a cég nem fizette be az adókat, járulékokat – ezért pedig előbb utóbb ismét felelnie kell az ügyvéd-politikusnak. Völner Pál ezzel összefüggésben arra is rávilágított, hogy ha nem lenne egy „erős vörös polip, egy maffiaszerű összefonódás” a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc és felesége részvételével, akkor mégis mi a magyarázat arra, hogy az ellenzék által most megnyert fővárosi kerületek kifizetőhelyként kezdtek el milliókat fizetni Czeglédy Csaba ügyvédi irodájának, ki tudja, mire.

Komoly felülvizsgálatra szorul a bíró gyakorlat az életellenes, erőszakos bűncselekmények ügyében – fogalmazta meg a győri kettős gyermekgyilkosság tanulságait az IM államtitkára. Völner Pál emlékeztetett, hogy Varga Judit miniszterasszony zéró toleranciát hirdetett a hasonló tragédiák elkerülése érdekében. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy jelentősen szigorítják, de akár meg is szüntethetik a feltételes szabadlábra bocsátás intézményét. Felülvizsgálják a gyerekkel való kapcsolattartást és a gyermekelhelyezési ügyeket, illetve össze akarják kötni a gyámhivatalt, az ügyészséget, a büntetésvégrehajtást és a bíróságot, hogy az elkövetők mozgásáról mindenkinek egyaránt legyen tudomása. A szakértői rendszer átvilágításának eredményére még várnak, könnyen lehet, hogy azt is felül kell majd vizsgálni. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának folyamatos erőltetésére Völner Pál úgy reagált: „a Tízparancsolathoz sem csatlakozni kell hanem be kell tartani”. A nők, a családok védelme a magyarországi szabályozásban is benne van, azok a társadalmi nemek azonban, amelyek az egyezményben benne vannak, a magyar jogrendszerrel nem egyeztethetőek össze, mert abban csak a férfi és a női nemet különböztetik meg.

A bírói béremelések indokoltságával kapcsolatban Völner Pál úgy vélekedett: a tárgyalt ügyek döntő része megfelelő szinten zajlik, jogállami minőségben, a bírósági botrányok alapján nem lehet megítélni a teljes rendszert. A bírók ezzel együtt magasan kvalifikált szakemberek, és ahhoz, hogy a munkájukat elkötelezetten végezzék, biztos egzisztenciát nyújtó fizetést kell számukra garantálni. Az államtitkár ezzel együtt azt hangsúlyozta: a jövőben is minden tisztességtelen ítélkezési ügynek a nyilvánosság elé kell kerülnie a bíróság presztízsének megőrzése és a rendszer megtisztulása érdekében. Simon-Palov Judit interjúja.