+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Megszüntetné az átfedéseket az agrárvállalkozási formák között a kamara javaslata. A most érvényben lévő rendszerben ugyanis a különböző előnyöket különböző formák együttes használata révén tudják csak érvényesíteni a mezőgazdaság szereplői. Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai igazgatója a Karc FM-en felidézte: az őstermelői rendszer kialakítását például a rendszerváltás utáni állapotok rendezése motiválta.

Kicsiknek nagyok, nagyoknak kicsik

Az elmúlt 30 évben változtak a piaci viszonyok, és az akkori őstermelők is kinőtték azt a keretet, amit ez a státus biztosít. Ezért is fordulhat elő ma már egyre többször, hogy az adóoptimalizálás érdekében több, a gazdálkodásban valójában részt sem vevő családtagot is őstermelőkét regisztráltatnak. Ennek extrém esete, amikor 9 fős közös őstermelői igazolvánnyal, vagy milliárdos árbevétellel gazdálkodik egy-egy gazda. Cseszlai István szerint ebben az esetben nehéz őstermelőként kezelni az érintettet, hiszen annak eredeti jelentése valójában a háztáji felesleg piaci értékesítését takarta.

Cseszlai István hangsúlyozta, hogy a tervezett, új „családi mezőgazdasági vállalkozás” jelentette kategória alapjait széles körű, 10 ezer fős felmérés eredménye alapján fektették le. A megkérdezett gazdálkodók 80 százaléka ugyanis e felmérésen már kifejezetten hátrányosnak nevezte azt, ahogyan a jelenlegi rendszerben meg kell oldania a vállalkozása könyvelését.

Új idők, új szereplők

A tervezett módosítás rendszerszintű változtatásokat jelentene a gazdálkodások átruházhatóságával, örökölhetőségével kapcsolatban is. A mostani rendszerben ugyanis (őstermelőként vagy családi gazdálkodásban) az utódok csak úgy tudnak apáig nyomába lépni, hogy magánszemélyként egyesével átveszik a gazdálkodás eszközeit, jogosultságait. Ezt a bonyolult, bürokratikus, és egyes esetekben még a gazdaság jövedelmezőségét is veszélyeztető állapotot is kezelné a családi mezőgazdasági vállalkozás, mint új kategória, amely egyszerűbben átruházhatóvá tenné a generációk között a vállalkozást, hiszen a termelők már nem magányszemélyként, hanem jogi személyként folytatnák a gazdálkodást.

A tudás fontos, nem a papír

Cseszlai István szerint a családon belüli gazdálkodási együttműködés fejlődését az szolgálja, ha az új generációt nem zárják ki azzal a termelés lehetőségéből, hogy végzettséghez kötik a vállalkozásban való részvételt. A szakértő ennek ellenére a magyar mezőgazdaság egyik problémájának tartja, hogy a gazdálkodók 2-3 százaléka rendelkezik csupán felsőfokú végzettséggel. Ez még európai összehasonlításban is alacsony.

Fejlesztés minden áron

Az Agrárgazdasági Kamara stratégiai igazgatója szerint már most látszik, hogy mindenképpen csökken az Európai Uniós agrártámogatások forrásoldala, noha az egyeztetések még nem zárultak le. A termeléshez kötött támogatások ugyan maradnak, de megcsappannak a fejlesztésre fordítható összegek, és ugyancsak jelentősen csökkennek a vissza nem térítendő támogatások. Így viszont a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéb, mezőgazdasági termelésbe bevonható források, például a piacról elérhető hitelek.

A magyar mezőgazdaság fejlesztési kényszere nem csökken, enélkül ugyanis Cseszlai István szerint nem lehet majd talpon maradni a következő években. A szomszédos országok – akár Ukrajna és Oroszország – példája is azt mutatja, hogy a versenyképesség nem lesz fenntartható, ha Magyarország lemarad a fejlesztési versenyben. (A bankok viszont nem szívesen hiteleznek elaprózott szerkezetű vállalkozásokat – erről korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályelnöke is beszélt a Karc FM-en.) Cseszlai István szerint „ha átláthatóbbá teszik a gazdálkodások működését, nem több magányszemély egyéni gazdaságát kell értékelni, hanem ezek összevont, akár jogi személyként működő gazdaságát, akkor sokkal egyszerűbb lesz megindítani a szükséges fejlesztéseket.” Pelyach Gergely interjúja.