+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Nem valószínű, hogy a hagyományos értelemben vett háború robban ki az Egyesült Államok és Irán között, mert az egyik félnek sem érné meg. Szalai Máté a Corvinus Egyetem oktatója, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint most a „gyáva nyúl” játékot játsszák, vagyis azt próbálgatják, hogy a provokációkkal meddig mehetnek el? Szerinte a következő hetekben lesznek támadások amerikai létesítmények ellen, elsősorban Irakban, és ezeket Iránhoz köthető, nem állami szereplők fogják elkövetni.

Irán nem lép ki az atomalkuból

Szalai Máté szerint az ország csupán azt mondja, hogyha az Egyesült Államok távozott a hat nagyhatalmat tömörítő megállapodásból, akkor ő sem tartja rá nézve kötelezőnek a paktum előírásait. A rendelkezésre álló adatok szerint, – amit egyébként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősít – Iránnak soha nem volt atomfegyveres és miután az évezred elején Amerika lerohanta a szomszédos Irakot végleg letett ennek fejlesztéséről. Szerinte a két ország most megpróbálja kipuhatolni a határokat, hogy meddig élezheti a konfliktust a háború elkerülésével. Szalai Máté úgy látja a két ország közötti konfliktus a jelenlegi szinten nincs komolyabb hatással a világgazdasági folyamatokra.

Emelkedő olajárak?

A szakértő szerint Irán nem tudja huzamosabb ideig lezárni a Hormuzi-szorost, mert ott jelentős amerikai és brit flotta állomásozik, de a mélyülő konfliktus miatt emelkedhet az olaj ára. A most likvidált Kasszem Szulejmani népszerűsége azért volt nagy Iránban, mert 15 éven át az iráni külpolitikát szimbolizálta és ügyesen használta a siíta iszlám jelképeit. Olyan irányba vitte Szíriát és Irakot, melyek ellentétesek az USA és Európa érdekeivel. Szulejmáni az iráni Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős szárnyának parancsnoka volt. Egy amerikai drónnal ölték meg a bagdadi repülőtérnél, Washington szerint azért, mert terrorista volt.