+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Bóka János, európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár a Karc FM-en hangsúlyozta: az unió jövőjét érintő viták egy része nem tud előre mozdulni, hiszen például a jogi kérdéseket nem szakmai alapon tárgyalják. Szerinte emiatt nincs egyetértés a jogállamiság kritériumairól sem, azokat ugyanis politikai alapon nem lehet meghatározni. Szakmai tekintetben viszont egyértelmű, hogy nem létezik egységes európai törvénykönyv, amelyre anyagi következményekkel járó szankciós rendszert lehetne építeni.

Bóka János úgy fogalmazott: a jogállamiság általános alapelvű rendszer, aminek a főbb vonalaiban Európában teljes konszenzus van. Ilyen a hatalmi ágakat szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása. Ezek olyan alapelvek, amelyben mindenki egyetért, de arról nincs teljes konszenzus, hogy az egyes alapelvek gyakorlati megnyilvánulásaiban mi fogadható el, mi mutat azokon túl, mi jár azok sérelmével. Európában ugyanis a sok százéves alkotmányfejlődés olyan, egymástól lényegesen különböző intézményeket hozott létre, amelyek ezeknek az alapelveknek a megvalósulását célozzák ugyan, de azt már nem lehet kijelenteni, hogy ugyanolyan alapelvek mentén is működnek minden tagállamban, vagy ezeket a funkciókat ugyanúgy töltenék be.

A puszta akarat még nem jelent jogot!

Bóka János szerint a jogállamiság kérdése inkább ürügy, jól használható politikai eszköz azoknak a rendszabályozására, akik nem igazodnak az uniós fősodorhoz, illetve markánsan jelenítik meg a nemzeti érdekeiket. Ezt a kérdést az unió előszeretettel használja zsarolásra is, például a tagországoknak járó források esetében, miközben a gazdasági közösségnek valójában nem lenne felhatalmazása ehhez.

Az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unió olyan jogi konstrukció, ami az alapszerződésekben jól körülhatárolt hatásköri területeken járhat el. Csak azért, mert bizonyos intézmények vagy tagállamok szeretnének valamit, még nem jelenti, hogy az uniónak erre hatásköre is van. Sokan ezt jogászkodásnak tekintik, miközben ez az európai integráció alapja! A klubba a tagállamok bizonyos játékszabályok ismeretében léptek be, ezeket nem lehet félretenni vagy kiforgatni!

Bóka János megismételte, hogy az európai integráció alapja a szuverén tagállamok együttműködése és az alapszerződések szerint is tiszteletben kell tartani az országok nemzeti identitását, valamint az alkotmányos intézményeiket. Egyes politikai csoportok azonban nem így látják, ezért a jogállamiságot eszközként használóknak valójában nem érdeke az erről szóló vita lefolytatása. Emiatt az államtitkár szerint ezekkel az eljárásokkal még sokáig együtt kell élnie az olyan „renitens” államoknak, mint Magyarország, Lengyelország vagy éppen Csehország. Pelyach Gergely interjúja.