+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Nem feltétlenül érdeke a magyar gazdáknak, hogy azonos szinten legyen az agrártámogatások szintje az unió egészében. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese a Karc FM-en emlékeztetett: a mostani rendszer alapjait – amelyben megállapították, hogy ki, mennyi közvetlen támogatást kap – régen, még a mi térségünk uniós csatlakozása előtt állapították meg. Történelmi okai is vannak, hogy jelenleg Nyugat-Európában magasabb az egy hektárra fizetett támogatás, mint keleten. Ezt a nyugat-európaiak jellemzően azzal magyarázzák, hogy ott más a munkaerő költsége vagy magasabb a termőföld ára, ami szerintük indokolja a magasabb támogatási színvonalat is.

Ez azonban ma már egyre kevésbé igaz, hiszen Közép-Kelet Európában mostanra a földárak is felzárkózóban vannak, a munkaerő-költségek is emelkednek, a termeléshez szükséges u.n. input anyagokat – növényvédő szereket, műtrágyákat, üzemanyag költségeket – pedig ugyanazon az áron kapja meg egy magyar gazda, mint egy holland.

Ennek ellenére a magyar agráriumban egyelőre versenyelőny, hogy Romániában vagy a baltikumban alacsonyabbak a támogatási szintek, mint Magyarországon. Ha tehát a kifizetések harmonizációja megtörténne, azzal nem csak a magyar gazdák kerülnének közelebb a németekhez, hanem a románok is a magyarokhoz. Most egyébként a Magyarországon fizetett területalapú támogatás éppen az uniós átlagon van, így itthon jelentős anyagi változást nem is feltétlenül hozna a harmonizációs folyamat felgyorsítása.

Papp Gergely emlékeztetett, hogy amióta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta folyamatos a felzárkózás. A nagy viták inkább az ütemezésről szólnak. Ezt lassította ugyanakkor az is, hogy Nyugat-Európában sok esetben még az országokon belül sem volt egységes a támogatás mértéke. Pelyach Gergely interjúja