+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A tervezett uniós bővítési folyamat megakadása kapcsán az országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke kifejtette: az elmúlt szűk évtized bizonytalansága szerepet játszott a térség belpolitikai válságaiban, a feszültség kialakulásában, és aláásta az EU hitelét is. Juhász Hajnalka hangsúlyozta, hogy egyelőre pusztán a tárgyalások megkezdéséről van szó, éppen ezért inkorrekt dolog jogállami kérdésköröket számon kérni ebben a szakaszban.

Szerinte láthatóak a gazdasági erőfeszítések, amelyeket akár Észak-Macedónia, akár Albánia tett a csatlakozás reményében, ennek ellenére nyomja rájuk a nyugat a korrupció, szegénység, lemaradás bélyegét. Ez a belpolitikai feszültségekhez is hozzájárul, hiszen így az ottani vezetők hiába kérik saját állampolgáraiktól az újabb erőfeszítéseket, ha közben az emberek azt látják, hogy nincs eredménye a munkájuknak.

Juhász Hajnalka a biztonságpolitikai szempontok között említette, hogy a régióban rengeteg a mérsékelt muszlim, akikkel az időben elkezdett párbeszéd valódi nyereség lenne az uniónak. Ha ugyanis ezeket a nyugat-balkáni területeket elveszítik, nehéz lesz visszahoni a tárgyalásokat. A politikus szerint ezért lenne fontos megértetni például a franciákkal, hogy most ne azt a kérdést boncolgassák, hogy az integráció rendszerét mélyítsék, hiszen ebben láthatóan egyáltalán nincsenek sikereik.

Precedenst teremtett a magyar kitartás

Diplomáciai és stratégiai siker, hogy a NATO-Ukrajna megállapodásba végül belefoglalták a nemzeti kisebbségek jogait érvényre juttatni hivatott kitételeket. Juhász Hajnalka szerint ugyanis ha Magyarország nem tartott volna ki álláspontja, a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak érvényesítése mellett, akkor az más, hasonló helyzetben lévő kisebbségek jövőbeni lehetőségeit is csökkentette volna saját érdekérvényesítésükre. Ezzel a magyar diplomácia nem csak a kárpátaljai magyarokért állt ki, hanem más országok területén élő nemzeti kisebbségekért, sőt, az Ukrajnában élő egyéb kisebbségekért is!

A Magyarország humanitárius segítségnyújtása nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a magyar következetes állásponttal rá lehetett kényszeríteni az ukrán vezetést, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait. Eszerint meg kell kezdeni a konzultációt a kárpátaljai magyar kisebbségekkel, hogy az oktatási törvény esetében milyen módon szüntethető meg a jelenlegi, a képviselő szerint még az ukrán alkotmánnyal sem összeegyeztethető állapot.

Juhász Hajnalka emlékeztetett, hogy Ukrajna korábban nemzetközi vállalásokat tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében, ráadásul az új államfő beiktatása után ígéretet tett annak felülvizsgálatára, hogy a törvény összhangban van-e az ukrán jogszabályokkal.

Európa csak kisebbséget ismer

A politikus szerint ma már tudatosan hagyják el a nemzetiségekre való hivatkozást egyes nyugati politikai körök, és használják helyett a kisebbségek jogainak megfogalmazását. Ma már el kell magyarázni, hogy mi a különbség az őshonos és bevándorolt kisebbségek között. Juhász Hajnalka úgy fogalmazott: a bevándorlás legnagyobb sikertelensége éppen az integráció hiánya, noha a nyugati gondolkodásmód változatlanul abban az illúzióban él, hogy ez a megoldás. Az integráció és az őshonos kisebbségek jogvédelme azonban teljesen más ügy, és veszélyes összekeverni a kettőt. Pelyach Gergely interjúja.