+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Akár 4 évvel is elhalaszthatják az egyetemi, főiskolai felvételihez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség bevezetését, ha a kormány elfogadja a szaktárca javaslatát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Karc FM-en elmondta: külön munkacsoport hónapok óta tartó munkájának eredményeként olyan javaslatokról tárgyaltak az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékeseivel, amelynek érvrendszerét elfogadták. Murai László kifejtette: három elképzelést is felvázoltak Palkovics László miniszternek, és Schanda Tamás miniszterhelyettes szavaiból arra következtetnek, hogy a legradikálisabb javaslat kerülhet a kabinet elé. Ez arról szól, hogy addig, ameddig az új Nemzeti Alaptanterv nem igazítja a köznevelésben résztvevő diákok idegennyelv-oktatásának keretrendszerét a felsőoktatás bemeneti elvárásaihoz, halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.

Murai László hozzátette: felmerült a lehetősége annak is, hogy bevezethetnének egy 1 éves, feltételes hallgatói jogviszonyt, amelynek a végéig lehetőséget kapnának a felvett diákok a nyelvvizsga megszerzésére. Ezen túl azt is javasolták a tárcának, hogy a Tanítsunk Magyarországért! elnevezésű ITM-program keretében nyissák meg a lehetőséget a középiskolások célzott, nyelvi korrepetálására, amivel a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását segítenék.

A HÖOK elnöke szerint egyébként a diákok valódi nyelvtudásának fejlesztéséhez sokkal többet tehet hozzá az, ha bekerülnek a felsőoktatásba. Ott ugyanis számos szakon rákényszerülnek arra, hogy idegen nyelvű szakirodalmat olvassanak, vagy ilyen előadásokat hallgassanak annak érdekében, hogy valóban felkészültek legyenek a saját területükön. Murai László ezzel együtt úgy gondolja, hogy intenzívebb nyelvi kompetencia-fejlesztésre lenne szükség az egyetemeken és a főiskolákon, ami komolyabb szervezeti átalakítás nélkül is elérhető. Simon-Palov Judit interjúja.