+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

A köznevelésért felelős államtitkár felidézte, hogy míg 2010-ben 164 ezer tanár dolgozott az óvodapedagógusokkal együtt, addig most már évek óta 170 ezren állnak munkába, miközben a tanulók száma csökkent. Úgy vélte ezért, hogy megvan az a szükséges pedagógusállomány, amely minőségi munkával el tudja látni a feladatokat. Elismerte ugyanakkor, hogy egyes iskolákban, egyes szaktárgyak esetében nem mindig könnyű tanárt találni és az is igaz, hogy a kezdők közül sokan elhagyják később a pályát. Maruzsa Zoltán szerint tény, hogy folyamatosan csökken a létszám a tanulmányok megkezdésétől a pályára lépésig, ez azonban mindig is így volt, ráadásul az európai átlag 30 százalékos a pályaelhagyás szempontjából.

Maruzsa Zoltán kifejtette, hogy az egész bolognai rendszerre jellemző az ilyen mértékű pályaelhagyás, de ennek okát abban is látja, hogy a képzések sokoldalúak, így van lehetőség más irányba is indulni. Hangsúlyozta azonban, hogy a tanárhiányt kezelni kell, már csak azért is, mert 2022 után nagyobb nyugdíjazási hullám jöhet. Elmondta, hogy ez ügyben tárgyalnak a szakszervezetekkel, de konkrét intézkedéseket is hoztak már. A Klebelsberg-ösztöndíjprogramot például a jövő évtől a tanítókra is kiterjesztik, amivel a hallgatók a tanulmányi idejüknek megfelelő időtartamra vállalják az itthoni munkát.

Emellett azonban más ösztönzőkre is szükség lenne, hogy a szükséges tanári létszám meglegyen. Maruzsa Zoltán leszögezte: ezért vezették be a pedagógus-életpályát, hogy még vonzóbbá tegyék a szakmát, és emiatt növelik az intézményvezetői pótlékokat is. A szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar ugyanakkor általános béremelést és a vetítési alap minimálbérhez kötését szeretnék elérni. A köznevelésért felelős államtitkár ettől nem zárkózott el, úgy vélte: a költségvetési tartalékok terhére ez is szóba kerülhet, csupán a most zajló tárgyalások kimenetelétől függ. Pelyach Gergely interjúja.