Célt tévesztett az Európai Unió, nem működhet sokáig a jelenlegi szövetségi keretek között – hangzott el a Karc FM reggeli hírműsorában. Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója úgy fogalmazott: az Európai Unió azért jött létre annak idején, hogy a vérzivataros és sok nyomorúságot hozó XX. század első fele után végre béke és jólét köszöntsön az öreg kontinensre. Ezt azonban a brüsszeli vezetés úgy tűnik, egyre kevésbé képes biztosítani. Fritz Tamás úgy látja: a brüsszeli elit teljesen eltávolodott attól, hogy az európai polgárok érdekeit a legkisebb mértékben is figyelembe vegye. Erre jó példa a német külügyminiszter, Annalena Baerbock hírhedt mondása, aki azt állította, hogy minden erővel kiállnak az ukránok mellett még akkor is, ha a német nép ezt nem akarja. A müncheni biztonsági konferencián az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a legnagyobb nyíltsággal beszélt arról, hogy már 2021 decemberében arról egyeztetett Joe Bidennel és adminisztrációs stábjával, hogy milyen szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, miután kitör a háború. Ezzel két dolgot vallott be: egyfelől azt, hogy tudatosan készültek a háborúra, illetve az, hogy Brüsszel a döntéseit nem a tagállamokhoz, nem az európai polgárokhoz igazítja, hanem az Egyesült Államok igényeihez és szándékaihoz. A szakértő szerint az Európai Unió vezetése a jelenleg követett, teljesen céltalan és elhibázott, szankció- illetve háborúpárti stratégia mentén mindössze azt a perspektívát képes jelenleg nyújtani az európai átlagember számára, hogy valamikor a bizonytalan jövőbe Ukrajna majd győzedelmeskedni fog, addig pedig küldeni kell a fegyvereket, a lőszert és el kell viselni az értelmetlen háború által keltett gazdasági és sok esetben megélhetési hátrányokat. Az emberek véleményének teljes ignorálása figyelhető meg a francia és a nemét kormány részéről is, előbbi a parlament megkerülésével emelte meg a nyugdíjkorhatárt, a berlini kabinet pedig szintén kerülő úton döntött a napokban az 1949 óta érvényben lévő választási rendszer átalakításáról, amiben már kevesebb szerep jutna az egyéni választókörzetekben győztes jelölteknek, a listás helyek ugyanakkor felértékelődnének. Fritz Tamás hozzátette: Az Európai Unió jelenlegi állapotában elvesztette létjogosultságát. A soron következő Európai parlamenti választások gyökeres változást valószínűleg nem hoznak majd az unió vonalvezetésében, de az Európai Tanácsban egy esetleges trendforduló már komolyabb következményekkel bírhat a brüsszeli döntéshozatalra – magyarázta az elemző.

A magyar fizetőeszköz árfolyamának közel 60 forintos erősödése az euróval szemben jól mutatta, hogy a gazdaságpolitikának számos eszköz áll rendelkezésére a pénzügyi stabilitás megteremtésére – mondta a Karc FM-en Kecskés András közgazdász. A jelenlegi 400 forintos árfolyam stabillá válhat, ehhez azonban egyértelmű és világos célok meghatározásával a befektetők és pénzpiacok megnyugtatására van szükség, valamint elejét kell venni a magyar fizetőeszköz iránti spekulációnak. A szakember a következő évek prioritásának az infláció letörését és az árfolyam kockázat megszüntetését tekinti annak árán is, ha a gazdasági növekedés elmarad az elmúlt évben megszokottaktól. A közgazdász helyes iránynak tartja az alapkamat megfelelő szintre emelését. A konstruktív vita az élet számos területén előre visz, a monetáris és fiskális politikai alakítóinak azonban nem a polémia a feladata, hanem a közös irány megtalálása. Kecskés András úgy fogalmazott: a forint elleni spekulációt erősítheti, ha a gazdaságpolitika kommunikációja ellentmondásos, vagy vitáktól terhelt. Amikor ugyanis a keselyűk megérzik a vérszagot, arra nagyon gyorsan rárepülnek a kevésbé szabályozott befektetési alapok, akik nagyon szeretik a könnyű pénzt és azonnal felveszik az ú.n. short pozíciókat. A bizonytalanság ennek kedvez. Kecskés András a jelenlegi helyzetben nem nyugodt, de abban bízik, ha ezek a gondok eloszlanak, akkor a magyar fizetőeszköz folytatni tudja az erősödést. A gazdaságpolitikai irány ugyanis jó, amit világosan mutat, hogy a magyar fizetőeszköz közel 60 forinttal erősödött az euróhoz képest. Ezt a trendet meg kell őrizni és tisztában kell lenni, hogy jelenleg a gazdasági rendrakás elején tartunk. A pénzügyek rendezésének és a piac visszarendeződésének az élelmiszer árlapkák kivezetése is része kell, hogy legyen – hangsúlyozta Kecskés András.

Az orosz-ukrán háborúval visszatért a tömeghadseregek kora, ugyanis a precíziós fegyverekkel megvívott, célzott csapásokra építő háború azonos képességű államok között nem működik. Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatójának megítélése szerint az ukránoknak eddig falajánlott harckocsik és vadászrepülők csak ideiglenes segítséget jelentenek az ukránoknak, számuk ahhoz nem elég, hogy a háború menetét érdemben befolyásolják. Az elmúlt több száz évre visszatekintve az orosz vezetésnek minden egyes háborúban újra kellett tanulnia a hadvezetés művészetét, a fegyvernemek összehangolását és logisztikai ellátását – emlékeztetett a szakértő, aki szerint a végére azonban megtanulják, hogyan kell harcolni és van is erejük kitartani. Somkuti bálint hangsúlyozta: az orosz hadviselés eltér a nyugati hadászati felfogástól, céljuk ugyanis nem a minél nagyobb területek elfoglalása, hanem az ellenfél haderejének a felőrölése, és ha ez sikeres, akkor ellenállás nélkül haladhatnak előrre. Az oroszok ezért támadják most az ukrán védelem legerősebb pontjait, ugyanis azzal is tisztában vannak, hogy a nyugati hírszerzési támogatásnak köszönhetően Kijev pontosan ismeri az orosz csapatok mozgását. Somkuti Bálint kifejtette: Bahmutban a klasszikus első világháború hadiszisztémának lehetünk a tanúi, miszerint “a tüzérség győz, a gyalogság elfoglal.” A folyamatos tüzérségi tűzzel az oroszok megakadályozzák, hogy ukrán erősítés érkezhessen a támadott területre, valamint beszorítják az ukrán gyalogságot a lövészárkokba, és így közelítik meg az ellenséges vonalakat. Az ezt követő közelharc fázisában a jobban felkészült, vagy a jobban támogatott gyalogsági alakulat elfoglalja azt a célpontot, amit kijelöltek a számára. Az amerikai drón és az orosz vadászgép múlt heti incidense újabb mérföldkő a háborúban. A hírszerzési eszköz lezuhanásával az oroszok jelezték, hogy nem nézik jó szemmel a befolyási területeikhez közel eső adatgyűjtést, míg Washington közvetlenül az incidenst követően jelezte, hogy nem kíván reagálni a történtekre – tette hozzá Somkuti Bálint.

Washington új hidegháborút vív saját szövetségesi ellen az LMBTQ-ra hivatkozva – mondta a Karc FM-en Veszprémy László Bernát Izrael-kutató. A történész az izraeli kormány elleni tüntetésekre reagálva emlékeztetett: Benjemin Netanjahu miniszterelnök egy évtizedekre visszamenő igényre reagál a Legfelsőbb Bíróság szerzett jogköreinek szabályozásával. A taláros testület ugyanis az 1980-as évektől kezdődően az úgynevezett „jogi forradalom” keretében egyfajta oligarchikus hatalmat épített ki, amely lehetővé tette, hogy felülbírálja az aktuális kormány és parlament döntéseit. Netanjahu igazságügy reformja pusztán visszaadná a nép kezébe a valódi döntési lehetőséget. A jobboldali konzervatív kormány intézkedése ellen országszerte heves tüntetések vannak, melyek szervezői között megtalálható számos, a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődő szervezet. A történész emlékeztetett: Izrael korában a legfőbb szövetségese volt az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten, mostanra azonban nem csak a demokrata párthoz kötődő szervezetek támadják a Benjamin Netanjahut, hanem Joe Biden elnök is komoly kritikákat fogalmaz meg vele szemben. Veszprémy László Bernát felidézte: az Izrael iránti támogatásban korábban konszenzus volt, hiszen a zsidó állam az amerikai érdekek stabil szövetségese volt a Közel-Keleten. Most viszont az irániak és szaúdiak kibékülése, – ami Kínai közvetítéssel történt meg – komoly presztízs veszteség az Egyesült Államoknak, Joe Biden elnöknek pedig illene elgondolkodnia azon, hogy a tel-avivi baloldali és meleg szervezetek tüntetéseinek a támogatása mennyire esik egybe Amerika érdekeivel és szolgálja pozícióinak erősítését az arab világban. Izraelben év eleje óta tüntetések vannak, a Legfelsőbb Bíróság jogköreinek a szabályozása ellen. Benjemin Netanjahu kormánya szerint a testület túlhatalmát bontanák vissza, az ellenzék viszont a demokrácia haláláról beszél.

A Covid jelenlegi változata a legtöbb embernél enyhe, influenzaszerű megbetegedéseket okoz és nem kell attól tartani, hogy visszaerősödik és ismét járvány lesz. A Karc FM reggeli hírműsorában Rusvai Miklós virológus arról is beszélt, hogy a koronavírus változatlanul az idősekre és krónikus betegséggel küszködőkre veszélyes, ezért számukra még mindig ajánlott az oltás felvétele, vagy, ha négy hónapnál több idő telt el, akkor az ismétlő oltás igénylése. A szakember elmondta, Magyarországon magas volt az átoltottság, több mint 6 millióan éltek az első majd a második vakcina lehetőségével, ezért is sikerült legyőzni a járványt. Rusvai Miklós hozzátette, a védettségi igazolványok megszűnnek, de nem érdemes kidobni, mert van még néhány külföldi ország, ahol kérhetik azt. A legfrissebb adatok szerint kórházban 384 koronavírusos beteget ápolnak, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen. A múlt héten meghalt 13, többségében idős, krónikus beteg.