Karácsony Gergely talán egyik legvitatottabb döntése a bicikliutak felfestése volt Budapest olyan közlekedési ütőérnek számító pontjain, ahol már akkor is erőteljes volt a forgalom, amikor az autók még két sávban haladhattak. Számos szakmai és civil szervezet bírálta emiatt az ellenzéki főpolgármestert, aki azóta már a pesti alsó rakpart teljes lezárását és az autók Lánchídról való kitiltását tervezi. Úgy tűnik, mintha a főpolgármester egy videojátékban érezné magát, ahol az ember kedve szerint ötletelhet és egy gombnyomással felülírhatja a korábbi hibás döntéseit – vélekedett Karácsony Gergely közlekedést érintő terveiről a Fidesz fővárosi képviselője. A közlekedésmérnök végzettségű Wintermantel Zsolt rádiónkban elmondta: már a Nagykörútra sebtiben felfestett biciklisávok is arról tanúskodtak, hogy a főpolgármester nem szakmai alapon hozza meg a döntéseit, és ez a hozzáállása azóta sem változott. A városüzemeltetés és a közlekedésszervezés nem játék, hanem egy szakma, ahol kizárólag megfelelő felmérések és hatástanulmányok után szabad csak komoly döntéseket meghozni – fogalmazott Wintermantel Zsolt, aki arról is beszélt, hogy Karácsony Gergely még 2019-es programjában megígérte, hogy a széleskörű társadalmi egyeztetés híve, ezért mindig ki fogja kérni a civil- és szakmai szervezetek, valamint az emberek véleményét, ehhez képest a gyakorlatban ma teljesen másfajta hozzáállást képvisel. Hozzátette: a pesti alsó rakpart lezárása és az autók Lánchídról való kitiltása egyfajta pótcselekvés lehet Karácsony Gergely részéről, mert érzi, hogy az ellenzéknek valamit fel kell mutatnia, a következő választás pedig egyre közelebb van.

„Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszerét kikísérleteztük” – jelentette ki Orbán Viktor a CPAC-en mondott beszédében, amelynek során 12 pontban foglalta össze, melyek azok a legfontosabb állomások, amelyek segítségével visszaszorítható a szélsőségesen liberális vélemény – és intézmény-diktatúra. A liberálisok közéleti dominanciája sújtja Amerikát és Nyugat-Európát, 30 évvel ezelőtt mi is hasonló helyzetben voltunk, utalt a kormányfő a rendszerváltozás utáni időszak magyar közéleti és társadalmi viszonyaira. A magyar modell sikeresen alkalmazható bárhol a világban – vélekedett rádiónkban a Nézőpont Intézet elemzője. Rotyis Bálint szerint az Orbán Viktor által felsorolt tizenkét pont olyan irányokat jelöl ki, amelyek mentén bárhol a világon elérhető a liberális véleménydiktatúra ellensúlyozása. Az elemző emlékeztetett: nem feltétlenül számít hátránynak az, ha egy országban a fontos közéleti pozíciókat progresszív személyek uralják, hiszen a Fidesz-KDNP is a kisebbségi létből indult annak idején. A Nézőpont Intézet elemzője szerint éppen a versenyhátrányból való indulás hozta magával azt a fajta előre gondolkodást és cselekvőképességet, ami a kormánypártok munkáját jellemzi és amelynek segítségével a magyar jobboldal ma már hatékonyan tudja alakítani a saját maga és a nemzet jövőjét is.

Összekaptak az ellenzéki pártok a kampányidőszakban összegyűlt adományok miatt. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapító tagja, Kész Zoltán, aki az egyik legfontosabb segítője és tanácsadója volt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányának, nyílt levélben követeli, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester fillérre pontosan számoljon el a kampánypénzekkel még májusban. A választást megelőző időszakban a Márki Zay Péter által vezetett mozgalom számlájára érkeztek a pénzadományok. Sajtóhírek szerint Márki Zay Péter nem is szándékozik továbbküldeni a pénzt, mert megítélése szerint az őket illeti. A Médianéző Központ igazgatója rádiónkban arról beszélt, hogy elképzelni is rossz, mi lett volna akkor, ha ez az ellenzék dönthetett volna a magyar állam kincstári, költségvetési pénzei fölött. Boros Bánk Levente szerint a mostani eset is jól mutatja, hogy nem az értékek, hanem az érdekek mentén tud csak együttműködni a baloldal. A szakember egy másik fontos tanulságot is megemlített: az eset azt mutatja, hogy az ellenzék tagjai képtelenek nagyvonalúak lenni egymással, ami nem is csoda, hiszen a kölcsönös udvariaskodás csak addig létezett, amíg úgy érezték: lehet esélyük az áprilisi választásokon.

Ez nem a feketék és fehérek háborúja, hanem a pöttyösöké. Így fogalmazott a Karc FM reggeli hírműsorában, a lassan harmadik hónapja tartó orosz-ukrán háborúról Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, Európa jelentős része rájött, hogy fegyvernyugvás és béke kell, de ettől messze vagyunk, a két fél nem tárgyal egymással. Szerinte az ukrán elnök kitűnő színész, aki naponta ellentétes nyilatkozatokat tesz, sértegeti a nyugati politikusokat, politikája egyre inkább kontraproduktív. Nógrádi György hozzátette, Ukrajna Fekete-Afrika szintjén van a gazdaságot és a korrupciót tekintve, de egyelőre megél a nyugati segélyekből és fegyverekből. A szakértő úgy véli, hogy a világnak kezd elege lenni Zelenszkijből, mert az ukrán elnök mindenkit elítél.

Csak akkor vitatja a baloldal a választások tisztaságát, ha nem ő nyer – jelentette ki a Karc FM-en a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly Zoltán emlékeztetett, az ellenzéki politikusok az új választási törvény hatályba lépésétől 2014-től játszák bohózatukat, amely a választásokon való indulásról, az alaptörvényre tett esküről és a parlamenti munkában való részvételről szól, végül azonban elfogadják a játékszabályokat és a mandátummal együtt járó fizetést. A politológus hangsúlyozta, 200 EBESZ megfigyelő és 20 ezer ellenzéki szavazatszámláló tanúsítja az április 3-ai választás törvényességért és a kormány legitimitását, amivel Gyurcsány Ferenc is tisztában van. A DK elnöke parlamenti felszólalásaival már a 2024-es EP választásra akarja megszilárdítani pártja táborát, és meg akarja szólítani a többi ellenzéki párt radikális szimpatizánsait.