A baloldal által mostanában bírált kormányrendelet kizárólag vészhelyzet esetére készült, csak akkor lép életbe, ha az energiakrízis azt megkívánja. Erről beszélt a Hangolóban az Agrárminisztérium államtitkára. Zámbó Péter kiemelte, a biztonságos energiaellátás érdekében meg kellett teremteni azt a lehetőséget, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek a családok. Ehhez pedig több tűzifára van szükség. Az államtitkár hozzátette, évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékok vannak. Az erdők területe nem csökken, és nincs szó erdőírtásról. Zámbó Péter beszélt arról is, hogy a fakivágások mindenhol hatóságok által ellenőrzött körülmények között történnek. Idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére kaptak engedélyt, amely, ha a vészhelyzet indokolttá teszi, az erdők károsítása nélkül növelhető.

Az önkormányzatok az államszervezet részét képezik, így nem voltak szerencsések Karácsony Gergely megjegyzései, amikor egy videóbeszélgetésen megemlítette, hogy drukkol annak, hogy az Európai Bizottság az uniós pénzekkel zsarolja hazánkat. A Századvég jogi szakértője arról is beszélt a Karc FM reggeli hírműsorában, hogy politikai értelemben elárulta Magyarországot a főpolgármester a kijelentéseivel, amikor azt hitte, hogy a kijevi polgármesterrel beszél videón keresztül. Lomnici Zoltán felidézte, a BTK szerint magyar állampolgár, szándékosan és Magyarország függetlensége, területi épsége vagy alkotmányos rendjének megsértése révén tudja elkövetni a hazaárulást azáltal, hogy külföldi kormánnyal a kapcsolatot fenntartja. A jogi szakértő elmondta, hazaárulás vádjával senkit sem ítéltek el az elmúlt évtizedekben, de a hazaáruló kifejezést gyakran használják politikai vitákban, amikor úgy gondolják, hogy az illető nem a hazája érdekében jár el. És most ez történt-tette hozzá Lomnici Zoltán.

Az átalányadózás lehet a megoldás a KATÁ-s adózók dilemmájára – fogalmazott rádiónkban Angyal József okleveles adószakértő. A szakember hangsúlyozta: háromszoros „ajándék-kedvezményeket” kapnak azok, akik az év hátralévő részében az átalányadózást választják, hiszen ebben az adózási formában éves kedvezmények vannak, amelyeket az év utolsó négy hónapjára érvényesíteni lehet. Nincs alternatívája az átalányadózásnak a KATÁ-sok szempontjából – szögezte le a szakértő. Ami az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) illeti, Angyal József figyelmeztetett: nem szabad összekeverni a 13 százalékos, munkáltató által fizetett, illetve a 15 százalékos, magánszemélyeket terhelő ekho-t. A szakember szerint, ha egy cég eddig 500.000 forintért KATÁsként alkalmazott valakit, aki egyébként ekho-ra lett volna jogosult és áttér az ekho-ra, akkor nem terheli további 13 százalék a kifizetőt, hanem ugyanolyan költségek mellett tudja foglalkoztatni a munkatársat, mint korábban. Angyal József hozzátette: bár korábban voltak olyan híresztelések, hogy a könyvelést végző cégekre hatalmas többletmunkát ró a kormány lépése, a valóságban a változásoknak köszönhetően tovább csökken a könyvelők leterheltsége.

A MOL az európai uniós jogrendszerrel összhangban cselekedett, amikor átvállalta az Ukrajnán keresztül érkező kőolajért járó tranzitdíj kifizetését – mondta el rádiónknak a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője. Pócza István kiemelte: a nyugati sajtóban már megjelentek olyan szakértőinek beállított vélemények, amelyek azt sulykolják, hogy Magyarország segített Oroszországnak megkerülni a szankciókat. Ezeknek semmi köze a valósághoz – tette hozzá a szakember. Az energiaellátás biztonságának szavatolása fajsúlyos kérdés az európai uniós jogrendben, ennek szellemében lépett a magyar olajtársaság, hiszen Európában mindenhol garantálni kell, hogy az energiahordozó eljusson az egyéni és az ipari felhasználókhoz. Pócza István szerint egyelőre nehéz megállapítani, hogy mi volt a valódi ok, ami miatt leállították az olajszállítást Közép Európa felé, de ebben biztosan szerepet játszott az, hogy Magyarország milyen álláspontot képvisel a konfliktusban való részvételével kapcsolatban. A szakember szerint Oroszország jellemzően nagy geopolitikai stratéga, ezért nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Moszkva a kialakult energiahelyzettel egyes európai uniós tagállamok belpolitikai rendszerét akarja aláásni.

Amikor Magyarország az elhelyezkedése és az orosz energia behozatallal szembeni kitettsége miatt felmentést kapott a kőolaj embargóban való részvétel alól, Ukrajna rögtön jelezte: megvan a lehetősége az olajszállítás leállítására, ami végül augusztus negyedikén be is következett – idézte fel rádiónk reggeli hírműsorában a Nézőpont Intézet elemzője. Rotyis Bálint szerint a kijevi vezetésnek a háború kitörése óta egyértelmű célja, hogy minél több szereplőt bevonjon a konfliktusba. Hozzátette: azzal, hogy az Oroszország elleni szankciókra hivatkozva leállították a Barátság vezetéken keresztül érkező olajszállítmányokat, valószínűleg ezt a képességüket próbálták demonstrálni. A szakértő beszélt a helyreállítási források ügyére is. Hangsúlyozta: már a lengyel kormány is kezd ráébredni arra, hogy hiába tesz gesztusokat Brüsszel felé, az uniós forrásokat politikai okokból továbbra sem utalják számukra. Rotyis Bálint emlékeztetett: az úgynevezett jogállamisági kérdésekben az Európai Bizottság korábban elismerte a lengyel kormány lépéseit, most pedig azt mondja, azért nem nyitja meg Varsó előtt az uniós forrásokat, mert szerinte a lengyeleknek még többet kellene tenniük a jogállamiságért.