Veszélyes, ha a jogi kategóriákat a politika akarja értelmezni – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Karc FM Alaphang c. műsorában. Úgy fogalmazott: korábban a koncepciós perek működtek úgy, hogy jogi fogalmakat használtak fel politikai eszközként. Európa nyugati része nem tapasztalta a saját bőrén, hogyan működtek ezek az eljárások a kommunizmus alatt. „Ez egy történelmileg adott különbség kelet és nyugat között, és kötelességük figyelmeztetni, hogy ez az út ma is óriási veszélyt jelent!” Az Alkotmánybíróság elnöke a jogállamiság körül zajló definíciós vita kapcsán kifejtette: a jog számára a politikai fogalomként használt kifejezés értelmezhetetlen. „A labdarúgásban sem lehet a lest a sakk szabályai alapján megítélni, noha a jogállamisággal kapcsolatban a jogász társadalmon belül is viták zajlanak, de ez nem azonos a politikai természetű megközelítéssel.” Szerinte a kérdés az, hogy egy jogi szabálynak milyen hatása van: lehet-e érvényesíteni bármely alapjogot Magyarországon? A jogállamiság ugyanis arról szól, hogy az állampolgár mit tud kezdeni a jogaival: el tudja-e mondani a véleményét mindenről? Ki tudja-e kényszeríteni, hogy el tudja mondani a véleményét? Megvan-e a gyülekezéshez való joga? Sulyok Tamás szerint miközben bizonyos európai szervek alapjogi vagy jogállamisági vizsgálatot folytatnak, az Alkotmánybíróság munkájáról sosem szoktak megemlékezni, holott a bíróságok és az alkotmánybíróságok által betöltött funkciók nélkül nem létezik jogállam. Éppen ezért csak politikai küzdelemként tudják kezelni azt, ami most a magyar állapotok megítélésével kapcsolatban zajlik, mert azt nem vizsgálják, hogy a polgárok jogainak érvényesülését az állam biztosítja-e? A kritikákkal kapcsolatban Sulyok Tamás megjegyezte, hogy olyanok minősítik a magyar állapotokat, akik sok esetben nem rendelkeznek valós képpel az országról. 2016-ban például a német és a francia alkotmánybíróságok akkori elnökei is aggódtak a magyar jogállamiságért, de ha most megnézzük Andreas Voßkuhle korábbi német AB-elnök nyilatkozatait, mostanra „többet megismert a magyar jogállami valóságról, és ritkábban mond általános kritikát Magyarországról, mert ismeretei differenciáltabbak lettek.” Sulyok Tamás szerint egyébként is veszélyes, ha a bírák belesodorják magukat a politikába. Miután az igazságszolgáltatás nem politikai jellegű hatalmi ág, a jog uralmát köteles biztosítani. Éppen ezért minél több politikai nyilatkozatot tesz egy bírói fórum, annál inkább belesodorja magát a politika centrumába. Szerinte ezt csak szélsőséges esetekben szabad megtenni, amikor már olyan jogsértéseket tapasztalnak, amikor nem maradhatnak csendben. Úgy látja: a sajtó is sokszor próbálja belesodorni a bírói fórumokat a politikába, hogy ott a politika eszközrendszerével próbáljon a bíróságokról véleményt formálni. Utóbbiaknak viszont ellen kell ennek állni, nem közéleti kérdésekben, hanem ügyekben kell megnyilvánulni, ügyeket kell eldönteni, és azok alapján világossá tenni a közvélemény előtt, hogy az Alkotmánybíróság hogyan védi a jogállamot, és hogyan védi az egyéni szabadságot.

A szankciók káros hatása már kezdi elérni a nyugat-európai lakosságot – hangsúlyozta rádiónkban az Alapjogokért Központ elemzője. Koskovics Zoltán emlékeztetett: egyre gyakoribbak a tüntetések szerte Európában, ugyanis az emberek most kezdenek szembesülni azzal, hogy kénytelenek feladni korábbi, kényelmes életüket egy politikai cél érdekében. Elképzelhető, hogy az Európai Unió vezetését az élet fogja rádöbbenteni arra, hogy sürgősen irányt váltson a mostani háború- és szankciópárti hozzáállásához képest. A szakértő szerint az Európai Unió vezetése hasonlít egy szektához, amelynek hívei mélységesen hisznek valamiben, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ennek az eredménye az, hogy egyre mélyebb gazdasági-, ellátási-, politikai-, társadalmi- és morális válságba sodródik számos nyugat-európai ország. Ezen a pontos különösen fontos a Fidesz-KDNP frakció javaslata, hogy a kormány kezdeményezzen nemzeti konzultációt az Oroszország-ellenes szankciókról – hangsúlyozta az elemző. Kitért arra is, hogy Magyarország jó példával jár elöl, amikor egy olyan fontos ügyben kéri ki az emberek véleményét, mint a mindennapi megélhetés költségeit jelentősen drágító uniós büntetőintézkedések. Koskovics Zoltán ugyanakkor azt is hozzátette: a nemzeti konzultáció végeredménye önmagában még nem kényszerítő erejű. Szerinte abban lehet reménykedni, hogy még mielőtt a teljes gazdasági összeomlás bekövetkezik Európában, az unió vezető politikusait olyan erős belső nyomás éri majd a saját választóik részéről, ami rákényszeríti őket, hogy változtassanak eddigi politikájukon. Ennek már számos jelét lehet látni nyugaton, hiszen egyre gyakoribbá válnak az egekbe szökő energiaárak miatt szervezett tüntetések.

Inkább a gazdasági válság és a migráció kezelése, semmint az ukrajnai háborúban játszott szerep megítélése lesz a döntő a november elején esedékes amerikai kongresszusi választásokon – jegyezte meg rádiónk reggeli hírműsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Intézetének munkatársa. Csizmazia Gábor szerint bár az Egyesült Államokban a kezdetek óta létezik egyfajta hagyományos értelemben vett békepártiság, ez leginkább olyankor lángol fel az amerikai közvéleményben, amikor Washington közvetlenül érdekelt egy konfliktusban és az a veszély fenyeget, hogy amerikai katonák veszíthetik életüket a világ bármely részén. A szakember úgy látja: a migráció kezelése és a gazdasági problémák sokkal hangsúlyosabban szerepelnek a közbeszédben a tengerentúlon, hiszen csak ebben az évben kétmillió illegális bevándorló lépte át a déli határt és ez soha nem látott terheket ró az ottani településekre. Azzal, hogy a déli államok buszra, illetve repülőre ültettek néhány ezer migránst és az északi, demokrata vezetésű városokba küldték őket, még jobban elmérgesedett az amúgy sem baráti viszony a két politikai oldal között. Ez a felfokozott állapot átragad majd a választókra is, akik hamarosan fontos ügyekben hozhatnak döntést – tette hozzá. Csizmazia Gábor nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a novemberi kongresszusi választások eredményét összekapcsolják az ukrajnai háború mielőbbi befejezésének esélyeivel. Úgy fogalmazott: ahogyan az Oroszországot érintő, évekkel ezelőtt bevezetett szankciókat teljes egyetértés övezte republikánus és demokrata oldalról egyaránt, az ukrajnai háborút érintő kérdésekben sem tátong szakadék a két szekértábor között. Az már más kérdés, hogy az amerikai lakosság hogyan látja a kérdést, ebben lehetnek olyan tényezők, amelyek meghátrálásra késztethetik a Biden-adminisztrációt – fűzte hozzá. A szakember idézte a washingtoni székhelyű Pew Research Center nemrég készített felmérését, amelyben kimutatták: az amerikaiak egyre kevésbé gondolják azt, hogy Ukrajna elveszítheti a háborút, a többség pedig megbékélt azzal a gondolattal, hogy egy elhúzódó konfliktusra kell számítani. Éppen ezért Csizmazia Gábor nem számít arra, hogy a félidős választások földcsuszamlás-szerű változásokat hoznak a Fehér Ház külpolitikájában.

A háború befejezésében döntő szerepet játszhat a november elején esedékes amerikai kongresszusi választás eredménye – vélekedett rádiónkban Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint, ha az Egyesült Államokban a „félidős” kongresszusi választáson vereséget szenvednek a demokraták, a Joe Biden-féle vezetés is rákényszerülhet arra, hogy változtasson korábbi, háborúpárti politikáján. Nógrádi György szerint a szerdai, New York-ban tartott ENSZ-közgyűlés nem hozta meg a kívánt eredményeket, a nemzetközi közösségeknek pedig mindössze az egyharmada mondta ki egyértelműen, hogy mi az álláspontja a háborúval kapcsolatban. A szakember úgy vélekedett, fordulópontot jelenthetne a háború kimenetelében, ha az oroszok és az amerikaiak tárgyalóasztalhoz ülnének, erre azonban a Biden-adminisztráció egyelőre nem hajlandó. Hozzátette: a Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök által bejelentett ötpontos terv teljesen hasznavehetetlen, hiszen olyan dolgokat követel a békéért cserébe, amire Moszkva egészen biztosan nem hajlandó. Az ukránok még ennél is tovább mennek, hiszen azt követelik, hogy Oroszországot száműzzék az ENSZ Biztonsági Tanácsából – fűzte hozzá. A biztonságpolitikai szakértő Ukrajna hetek óta tartó fizetésképtelensége mellett kitért az orosz hadsereg lehetséges felduzzasztására is, ami adott esetben akár több millió embert jelentene. Úgy vélekedett: a háborút az tartja fenn, hogy huszonegynéhány ország úgy gondolja: tovább kell gyengíteni Oroszországot. Ennek első állomása az volt, amikor az NDK öt tartománya csatlakozott az NSZK-hoz és létrejött az egyesített Németország, folytatódott az egykori szocialista országok NATO-ba való felvételével és tetőzött az ukrajnai konfliktussal – magyarázta Nógrádi György.

A sikeres első kurzus után idén is meghirdeti gyakorlatorientált tehetséggondozó programját a Mediaworks Hungary Zrt. A program során a résztvevők a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadókkal és mentorokkal dolgozhatnak együtt. Akit érdekel a média világa, szeret írni, de nincs még szerkesztőségi gyakorlata, vagy a médiamunka még hiányzik, annak érdemes jelentkezni a programba. A tehetséggondozóra felvett jelentkezők méltányos és versenyképes díjazásban részesülnek. Döntően a 22 és 30 év közötti, még a karrierjét építő korosztályt várják, de nincs meghatározott korhatár a jelentkezés során.