A Tungsram példája mutatja, hogy hiába volt a tömeges elbocsátás, a dolgozók könnyen találtak máshol munkát. Erről beszélt Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a Karc FM reggeli műsorában. A szakértő ezért nem aggódik, hogy a jövőre bezáró nyíregyházi Electrolux gyárból elbocsátott 550 ember ne találna munkát a környéken, még akkor is, ha a keleti országrészben magasabb a munkanélküliek aránya az országos átlagnál. Szerinte a magyar munkaerőpiac stabil, kínálati piac van, egyre kevesebb a munkát kereső, tavaly a munkanélküliek éves átlagos száma 19 ezerrel kevesebb volt, mint 2021-ben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete munkatársa kiemelte, tavaly éves átlagban 4,7 millió fő volt a foglalkoztatottak száma, ez történelmi csúcs. Szalai Piroska hozzátette, a 20-64 évesek között a teljes munkaidőben dolgozók aránya az egyik legjobb egész Európában. Beszélt arról is, hogy 75 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma, a kata szabályozásának módosítása pedig nem csökkentette az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók számát.

A kínai befektetők is aggódnak a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár körüli politikai tiltakozásokat látva, azonban egyelőre minden a tervek szerint halad és nem tervezik, hogy más országban valósítják meg a beruházást – mondta a Karc FM reggeli hírműsorában Debrecen alpolgármestere. A tervek szerint 2025-ben megnyíló üzemmel kapcsolatban Barcsa Lajos megjegyezte: jelenleg is tart a környezetvédelmi és a katasztrófavédelmi engedélyezési folyamat, ezt követően kezdődhet az építkezés. A megyeszékhely vízkészletéért aggódóknak a városvezető tisztázta: a debreceni ivó- vízhálózat kapacitása napi 100 ezer köbméter, amiből az üzem működésének első fázisához mindössze 3300 köbméterre van szükség, azonban előrehaladott tárgyalás folyik arról, hogy a cég ezt ne ivóvízzel, hanem úgynevezett szürke vízzel fedezze. Amit eddig a városi szennyvíztisztító telepéről megtisztítva a Tócó patakba engedettek, azt a jövőben az akkumulátorgyárnak értékesítik. Debrecen alpolgármestere arról is beszélt, hogy a napokban tekintette meg a kínai CATL nemrég megnyílt németországi gyárát a türingiai Arnstadtban, amely működésében mindenben megfelel a 21. század elvárásainak, valamint a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Barcsa Lajos szerint a nyugati politikusok meglepődtek a tervezet magyar üzemmel kapcsolatos tiltakozásokat hallva. Németországban ugyanis teljes politikai konszenzus van abban, hogy az elektromos autók miatt akkumulátorra szükség van, az ezeket elállító gyárakra pedig a zöld átállás legfőbb eszközeként tekintenek. A Türingia tartomány szocialista vezetője és a zöldpárti környezetvédelmi miniszter mindenben segítette az üzem felépülését, így nem volt olyan politikai erő, amely fellázítsa a lakosságot.

Könnyen komolytalanná válhat az Európai Bizottság, ha nem egységes feltételeket vár el az unióhoz csatlakozni szándékozó országoktól – jelentette ki a Karc FM-en a Batthyány Lajos Közalapítvány szakmai vezetője, azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság vezetői Kijevben találkoznak az ukrán vezetőkkel és az uniós csatlakozásról tárgyalnak. Pócza István nem tartja reálisak azon forgatókönyvet, ami szerint Ukrajna két éven belül csatlakozhat az európai közösséghez, hiába élvez komoly politikai támogatást Brüsszelben. A külpolitikai szakértő emlékeztetett: Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatban az uniós intézményekben is vegyes a megítélés, ugyanis az ország jogrendszerével és a korrupciós viszonyokkal kapcsolatban már a háborút megelőzően is aggályok merültek fel, a közel egy éve tartó harcok pedig nem kedveznek a reformok teljesülésének. Az EB elnöke Ursula von der Leyen által tavaly nyáron a Kijevnek felajánlott tagjelölti státusz , nem erősítette a csatlakozási tárgyalásokban jóval előrébb tartó nyugat-balkáni országok és Törökország elköteleződését az Európai Uniós integráció folytatásában. Pócza István meglátása szerint Ukrajna esetleges csatlakozás az Európai Unióhoz nem vetne véget a háborúnak. Mint mondta az oroszok „beárazták” ennek a lehetőségét is, azzal együtt, hogy az offenzíva kiváltó okai között az is szerepelt, hogy megakadályozzák azt, hogy Ukrajna a nyugati érdekkör része legyen.

Baranyi Krisztina kizárólag a politikai botrányokban jeleskedik, miközben minden összeomlani látszik a IX. kerületben – mondta el rádiónkban a ferencvárosi közgyűlés kormánypárti frakciójának vezetője. Gyurákovics Andrea emlékeztetett: az előző ciklusban megkezdett tömbrehabilitációs program az önkormányzat felkészületlensége miatt megrekedt, hiszen nincs hol elhelyezni a korábbi lakóhelyük elhagyására kényszerülő csaknem 60 családot. Az állami rezsitámogatást érintő tárgyalásokat Baranyi Krisztina polgármester arra hivatkozva kerülte ki, hogy „úgysem kap majd pénzt”, hasonlóan a koronavírus idején kért kormányzati kompenzációhoz. Gyurákovics Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani helyzettől merőben eltérő volt a két évvel ezelőtti szituáció, hiszen akkor Baranyi Krisztina önkéntesen vállalt különböző, sokszor indokolatlan programokat, majd utána állami támogatást kezdett el követelni, hogy az elköltött pénzt vissza tudja pótolni. A mostani támogatás ügyében csaknem félmilliárd forintot bukott a kerület, bár a polgármester nemrég elküldte az adatokat Láng Zsolt kormánybiztosnak és csapatának, így van esély arra, hogy a kerületben élők mégsem szenvednek majd hátrányt a polgármester hibája miatt. Január közepén hat kerületi önkormányzat kormánypárti frakcióvezetője jelentette be, hogy fegyelmi eljárást kezdeményeznek a polgármesterük ellen, amiért azok nem egyeztettek a kormánnyal az állami rezsitámogatásról, és ezzel 600 ezer embert több száz millió forinttal károsíthattak meg. A III., IV., IX., XI., XV és XVIII. kerületek első emberei nem akartak leülni tárgyalni. A legtöbb önkormányzatban már tárgyaltak is a képviselők a kezdeményezésről, de sehol nem szavazta meg a baloldali többség az eljárás megindítását.

A kormányzati programok miatt bővülhet idén a gazdaság – jelentette ki rádiónkban a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Regős Gábor legfrissebb elemzésükkel kapcsolatban elmondta: ebben az évben csaknem 3700 milliárd forinttal csökken a magyar gazdaság teljesítménye a háború, az infláció és az uniós szankciós politika következtében. Hangsúlyozta: az idei évre vonatkozó pénzügyminisztériumi előrejelzést összevetve a mostani elvárásokkal jól látszik, hogy az Energiaintenzív KKV támogatási program, a Gyármentő Program, a megújult Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nélkül a gazdaság csak stagnálásra volna képes 2023-ban, így azonban akár másfél százalékkal is bővülhet. A szakember szerint a forint árfolyamának további erősödését hozná, ha megérkeznének az uniós források a kormány számlájára, javulna a folyó fizetési mérleg, alacsonyabbak lennének az energiaárak. Ezek sokat segítenének az infláció letörésében. Regős Gábor a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők legutóbbi besorolásával kapcsolatban megjegyezte, a veszélyek mellett a két intézet indoklásában pozitív várakozások is szerepelnek a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A negatív tényezők között szerepel a folyó fizetési mérleg egyenlege, az uniós pénzek-ügye, míg a pozitív listában a GDP-arányos államadósság és a kormányzati szektor hiányának várható csökkentése szerepel, bár ez utóbbi tétellel kapcsolatban a végleges számok egyelőre nem jelentek meg – ismertette a szakértő. Regős Gábor szerint optimizmusra ad okot, hogy a forint ezekre a hírekre nem reagált túlzottan erőteljesen, legfeljebb egy-két forintos gyengülés volt az érzékelhető kilengés. A Makronóm Intézet szakmai vezetője kitért arra is, hogy a beruházások tekintetében kettős képet rajzolódik ki. Az állami beruházásokban a kormányzat számos projektet leállított, ugyanakkor a magánberuházások lényegében kiegyenlítik a mérleget, így ezen a téren is pozitív elmozdulásra van esély a jövőben.