Az Alapjogokért Központ kutatója szerint ez a politika már a francia forradalom óta a társadalom manipulációjára épít. Most, az újfajta politikai jelenség célja a biológiai határok kitolása, és a hagyományos családmodell eltörlése. Koskovics Zoltán úgy látja: Németországban például elkényelmesedett a kereszténydemokrata oldal, nem védte meg sem az elveit, sem politikájának alapjait, így csúfos vereséget szenvedett. „Elszakadtak a saját választópolgáraiktól, az európai jobboldali értékektől.” Éppen a posztmodern baloldal társadalommérnökeinek akaratát igazolja vissza, hogy milyen vehemenciával támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt, és az ennek megvédésére meghirdetett népszavazást is. Az elemző szerint ezért van szükség arra az új konzervatív erőre, amely 12 párt együttműködésével – köztük a magyar kormánypárttal – most formálódik. A következő európai parlamenti választásokon ugyanis egy „konzervatív blokkoló kisebbségre van szükség, hogy a legagresszívabb baloldali törekvéseket is meg lehessen gátolni.” Koskovics Zoltán hangsúlyozta, az európiai jobboldal összekovácsolására a hagyományos családmodell fókusza az egyetlen megoldás.

A kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb eleme a munkahely-teremtés – emlékeztetett Szakáli István Lóránd, a Századvég vezető közgazdásza. A szakember szerint éppen ezért tett sokat a kormány azért, hogy befektetésbarát ökoszisztémát hozzon létre, aminek csak egy szelete az adópolitika. A polgári oldal gazdaságpolitikájának eredményét mutatja, hogy míg a pandémia miatt globális szinten a tőkeáramlás mintegy 40 százalékkal esett vissza, addig Magyarország esetében sikerült csodát művelni, és 150 százalékkal növelni az ide érkező befektetéseket. Ez már nem csak az adócsökkentések eredménye, hanem többek között a közép-európai szinten nagyon fejlett infrastruktúra vagy éppen a politikai stabilitás következménye. Mindeközben a magasan kvalifikált, több nyelven beszélő magyar fiatalok már Magyarországon is egyre több munkát találnak – például a szolgáltató szektorban. Azok, akik korábban nyugaton próbáltak elhelyezkedni, ma már úgy döntenek, hogy az ilyen állásokra Magyarországon jelentkeznek. Szakáli István Lóránd felhívta arra is a figyelmet, hogy a Covid megjelenése előtt nagyjából 160 ezer ingázó munkavállaló dolgozott a szomszédos térségekben, de ez a létszám a koronavírus-járvány miatt megszűnő munkalehetőségek miatt csaknem felére csökkent. A magyar gazdaságpolitika eredménye viszont most látszik, amikor az újrainduló gazdasági életben már nem áll vissza a korábbi ingázó létszám, vagyis sokan találtak időközben itthon is jól fizető munkahelyet. Hasonló folyamat látszódik az egészségügyben is, ahol a fizetések megemelése – egyes esetekben megduplázása révén – ma már nem éri meg nyugaton munkát vállalni a magyar szakembereknek.

A korábban egybehangolt baloldali kommunikáció jelenleg abban merül ki, hogy Márki-Zay Pétert egyedül, egyeztetés nélkül hagyják megszólalni – mondta a Századvég vezető elemzője a Karc FM reggeli műsorában. Palóc André a Hangolóban hozzátette: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mindenki számára meglepő mondatokkal áll elő, „ágyúgolyó futam szerűen, egyedül határozza meg, hogy miről mit szeretne mondani.” Ezzel sok esetben még a saját szövetségeseit is megtudja lepni. Az elemző szerint egyébként az ellenzéknek valójában üzenete sincsen, a balliberális pártok a mai napig nem fogalmazták meg, hogy milyen Magyarországot képzelnek el. A főváros helyzetét tekintve Palóc André kiemelte: nehéz követni Karácsony Gergely főpolgármester lépéseit és az aktuális politikai motivációit. Azok után ugyanis, hogy már az előző választásokon sem akart miniszterelnök-jelölt lenni, és legutóbb is úgy nyilatkozott, hogy unta a kormányfő-jelölti vitákat, most ismét ő lesz első helyen a Párbeszéd színeiben az ellenzéki országgyűlési választási listán. Palóc André emlékeztetett a 2010 előtti időszak gazdasági összeomlására, illetve a fővárosi városháza és az ingatlanok eladása körüli jelenlegi ügyekre, melyből szerinte csak az állapítható meg, hogy mire lehet számítani a baloldaltól, ha ismét hatalomra kerül.

Három év tapasztalata, hogy a törvény alkalmazásával nagyon kevés munkaadó élt, nincs tudomásunk semmiféle jogellenes magatartásról. Ezt a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke mondta a Karc FM reggeli hírműsorában. Palkovics Imre hozzátette, az új szabályozás nem okozott változást a munkaerőpiacon. Szerinte három éve, amikor a Munka Törvénykönyvének módosítása volt a napirenden az Országgyűlésben, az ellenzék félrevezette az embereket. Azt használták ki, hogy nagyon nehéz megérteni az új szabályokat. Emlékeztetett, azzal riogatták az embereket, hogy a „ rabszolgatörvény” miatt agyon fogják dolgoztatni a munkavállalókat és a túlórákat nem fizetik ki. Palkovics Imre arról is beszélt, hogy a korábbinál jóval rugalmasabb szabályok a munkáltatók számára azt jelentik, ha nincs megrendelés, akkor a munkahelyek megőrzése érdekében a munkások szabadnapra küldhetők. Ha viszont felfut a termelés, akkor ezeket a szabadnapokat le kell dolgozni. Szerinte az eltelt idő bebizonyította, hogy nincs szó rabszolgatörvényről, a munkaadók nem éltek a lehetőségekkel, egyébként is azt csak a szakszervezetek egyetértésével tehetik.

A beruházásnak köszönhetően egy háztartás maga tudja majd megtermelni energiaigényét – mondta a Hangolóban a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Steiner Attila hangsúlyozta, az eddigi legnagyobb értékű, kétszázmilliárd forint keretösszegű lakossági napelemes pályázat az ország négy régiójában válik elérhetővé. Előzetes kalkulációk szerint mintegy 35 ezer háztartás juthat támogatáshoz, ami figyelembe véve, hogy jelenleg mintegy 90 ezer ház van napelemmel felszerelve az országban, jelentős. Magyarországon jelenleg több napelemes kapacitás van telepítve, mint a paksi atomerőmű termelése. Napenergia felhasználás területén a tárca a mostani szintet 2030-ig szeretné megháromszorozni. Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműek támogatását célozza. A támogatás igénybevételéhez az kell, hogy az 2020. évi jövedelem ne haladja meg a 4 850 000 forintot. Két csomag érhető el a pályázatban: az egyik egy egyszerű napelem telepítésre szól, közel 3 millió forint értékben, a másik pedig egy komplex fűtés korszerűsítésre szól. Itt is vissza nem térítendő a támogatás, 12 milliós értékben. Ez utóbbinak az a lényege, hogy a fűtéshez szükséges villamos energiát részben a saját háztetőjén termeli meg a nyertes pályázó, vagyis ennyivel kevesebbet kell majd fűtésre és villamos energiára költenie. Mától egy hétig először a Nyugat-Magyarországon élők pályázhatnak.