A második világháború és a német újraegyesítés óta eltelt évtizedekben Berlin képtelen olyan egészséges attitűdöt kialakítani a világ eseményeihez, amely teret adna a korrekcióra – fogalmazott a Karc FM reggeli hírműsorában a Mandiner külpolitikai újságírója. Greczula Levente László emlékeztetett: a háborúban és a nemzetközi kapcsolatokban Németország számára saját érdekeinél előbbre való volt a morál, így nem számít arra, hogy a német politikusok – látva az orosz A második világháború és a német újraegyesítés óta eltelt évtizedekben Berlin képtelen olyan egészséges attitűdöt kialakítani a világ eseményeihez, amely teret adna a korrekcióra – fogalmazott a Karc FM reggeli hírműsorában a Mandiner külpolitikai újságírója. Greczula Levente László emlékeztetett: a háborúban és a nemzetközi kapcsolatokban Németország számára saját érdekeinél előbbre való volt a morál, így nem számít arra, hogy a német politikusok – látva az orosz energiahordozókkal szemben életbe lépő embargó következményeit – változtatnának a háborúval kapcsolatos álláspontjukon és szerepvállalásukon. A németek többsége egyetért abban, hogy minden segítséget meg kell adni az ukránoknak, hogy védekezni tudjanak az orosz agresszióval szemben, a társadalom szimpátiáját Kijev iránt ugyanakkor a földrajzi távolság és az ukrán gazdasági és politikai realitások nem megfelelő mértékű ismerete is táplálja. A háború okozta infláció hatása Németországban is életszínvonal csökkenéséhez vezet, ennek okait azonban a németek többsége a kormány külpolitikai szerepvállalása helyett a szociális intézkedések elmaradásában véli felfedezni. Greczula Levente László szerint Németországnak át kellene gondolni, hogy nemzetgazdasága szempontjából mekkora szüksége van az orosz energiahordozóra, figyelembe véve, hogy Berlin már most egy lépésre van a gázcsapok elzárásától, ami az ipar leállását is jelentené. Greczula Levente László szerint a koronavírus-járvány után éledező német gazdaságnak szüksége van az orosz nyersanyagokra és energiára, azonban morális okokból nem lehet arra számítani, hogy a német kormány változtat eredeti elképzelésén és eltér az orosz szankciókról. Ezt a forgatókönyvet igazolja, hogy a német kancellár Olaf Scholz, és a gazdasági miniszter Robert Habeck is arról beszél, hogy kemény és hideg télre kell felkészülniük a németeknek, akik a koronavírus-járvány egészségügyi korlátozásaihoz hasonlóan – morális érvekre hivatkozva – valószínűleg a mostani megszorításokat is fegyelmezetten elfogadják – tette hozzá a Mandiner újságírója. Pelyach Gergely interjúja. Manfred Weber bajor politikus, az Európai Néppárt elnökének ötletét a közös gázvagyon-kezelésről Greczula Levente László úgy kommentálta: Weber saját ötletéről lehet szó, aki mindent elkövet, hogy úgy tűnjön, része az európai politikai kommunikációnak, mivel korábbi, Bizottsági elnöki tervei ellenére kell most beérnie a folyamatosan gyengülő Európai Néppárt vezetésével. Így folyamatosan bizonyítania és magyaráznia kell a külvilág felé, hogy miért is került abba a pozícióba.

Nem elég jó döntéseket hozni a politikában, a cselekvőképesség látszatát is fenn kell tartani a választópolgárokban. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint ezen a téren behozhatatlan előnyre tett szert a balliberális politikai oldallal szemben a Fidesz-KDNP az elmúlt évtizedben. Rajnai Gergely ennek tudja be, hogy a jobboldal sorrendben negyedik alkalommal kapott 2/3-os felhatalmazást az ország vezetésére, az elmúlt hetek önkormányzati időközi választásokon pedig rendre a kormánypárti jelöltek győznek. A politológus hangsúlyozta: a kormánypárti politikusok – a diplomácia szabályait tiszteletben tartva – az elmúlt évtizedekben professzionális szintre emelték azt, hogy érdekeinek megfelelően több szinten kommunikáljanak. Uniós téren például folyamatosan egyeztetnek annak érdekében, hogy Magyarország mielőbb megkapja a neki jogosan járó forrásokat, míg belpolitikai téren a konfliktusokat is felvállalva, kellő határozottsággal állnak ki a magyar érdekek mellett. Rajnai Gergely szerint a választóknak az a legfontosabb, hogy folyamatosan lássák a cselekvőképességet. Az Egyesült Államok elnöke például karját széttárva azt mondja, hogy az inflációval nem lehet mit kezdeni, a magyar kormány viszont ársapkákkal próbálja kordában tartani a pénzromlást. Rajnai Gergely hangsúlyozta: a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy erre a kommunikációra sokkal inkább nyitottak a választók, mint a balliberális narratívára, mely pusztán a nyugati iránymutatás átvételétől reméli a gazdasági, társadalmi és szociális problémák megoldását. Az elemző szerint, ha a baloldal érdemben bele akar szólni a politikába, akkor kénytelen rendezni saját belső vitáit és alternatívát kell tudni felmutatnia az egyes intézkedésekkel szemben, mert az elmúlt évtized tapasztalata az, hogy a folyamatos kormánykritika nem növeli támogatottságát.

A harctéri realitás ellent mond a hivatalos kijevi kommunikációnak, és egyre többen bizonytalanodnak el, hogy Volodimir Zelenszkij ígéretei szerint meg lehet-e nyerni az oroszokkal folytatott háborút – mondta a Karc FM az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője. Demkó Attila hangsúlyozta: mindkét fél komoly emberveszteségeket és gazdasági károkat volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt hónapokban, Moszkva azonban tudatosan készült Ukrajna lerohanására, így a beraktározott energiahordozóknak köszönhetően jóval tovább képes kitartani, mint az ukránok, vagy akár a kijevi vezetés mellett felsorakozó európai államok. Nyugati elemzők szerint az Oroszország ellen meghozott szankciók 10 százalék körüli visszaesést okozhatnak Moszkvának, míg Ukrajnában a háború miatt ez a szám elérheti az 50 százalékot. A Kreml ráadásul nem vetette be teljes fegyverarzenálját, amire – ha Kijev túl sokáig kitartana, vagy a nyugati államok a saját hadrendjükben rendszeresített fegyverekkel támogatnák, akkor – az orosz érdekekkel szembe menve is sor kerülhet. Demkó Attila úgy fogalmazott: Moszkvának megvannak a katonai eszközei ahhoz, hogy Ukrajna gazdaságát teljes egészében megsemmisítse. Az energetikai-infrastruktúra vagy a Dnyeper folyón átívelő hidak például továbbra is állnak, azonban eljöhet egy olyan pont a harcokban, amikor az oroszoknak a háború megnyerése és nem az ország újjáépítése lesz az elsődleges szempont. Az elemző meglátása szerint az orosz katonai stratégia jelenleg abban áll, hogy az ukránoknak akkora kárt okozzanak, ami már rákényszeríti Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Pelyach Gergely interjúja.

A haderőfejlesztés gyorsítása idehaza összhangban van a múlt heti madridi NATO csúcson elfogadottakkal, utalt Orbán Viktor bejelentésére a haderőfejlesztési program gyorsításáról, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Szenes Zoltán egyetemi tanár a Karc FM reggeli hírműsorában arról is beszélt, hogy a pénzügyi feltételek biztosítottak, idén ezer milliárd, jövőre ennél 45 százalékkal több, 1450 milliárd forint jut haderőfejlesztésre. Szenes Zoltán hozzátette, a harci technikák beszerzése is a szerződések szerint folyik, de az új technikákhoz mindent át kell alakítani és ez nagy feladatot jelent a honvédség számára. A katonai szakértő emlékeztetett, a NATO jövő év végéig 300 ezer fős alakulatot akar magas készenléti erővé fejleszteni, megerősíti keleti jelenlétét, Magyarországon Tatán fog egy NATO harccsoport tartózkodni és ők itt fognak rendszeresen gyakorlatozni is. Szenes Zoltán elmondta, Magyarország jól áll a NATO felé tett anyagi vállalások terén is, a harminc tagországból a 13. a sorban.

Brüsszelből nem lehet hatékonyan pártot vezetni – jelentette ki a Karc FM-en a Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a hétvégén Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő lett a Jobbik új elnöke. A magyar belpolitikai események Budapesten történnek, egy EP-képviselőnek, vagy egy vidéki nagyváros polgármesterének kevés ráhatása van a folyamatokra – fogalmazott Kiszelly Zoltán. A politológus szerint az új pártelnök vezetésével a Jobbik is beállhat azon baloldali pártok sorába, amelyek Gyurcsány Ferenc segítsége nélkül képtelenek átlépni az 5%-os parlamenti küszöböt. A közgazdász végzettségű Gyöngyösi Márton a kezdetektől tagja a Jobbiknak és komoly botrányt okozott, amikor a parlamentben izraeli-magyar kettős állampolgárságú képviselők listázására tett javaslatot. Két évre szóló elnökségét az sem könnyíti, hogy Jakab Péter maradt a párt parlamenti frakcióvezetője, aki várhatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy helyzetét megszilárdítsa. A politológus megállapítása szerint szavak szintjén kétségtelenül megvan az ambíció az új pártelnökben, hogy visszavezesse pártját az egykor radikális, nemzeti irányba, a 2018-ban húsz százalékot hozó szavazók nagy része azonban mostanra a Mi Hazánkhoz és a Demokratikus Koalícióhoz pártolt, ráadásul Gyöngyösi brüsszeli globalista, akiről nehéz elhinni, hogy nemzeti pártot épít.