Nem kell attól tartani, hogy a balliberális térfélen szavazatszámlálókat és választási megfigyelőket toboroznak, arra viszont oda kell figyelni, hogy ezek az emberek a választás tisztaságát felügyeljék, és ne a választási csalásról szóló mítoszt építsék tovább – jelentette ki a Karc FM Számadó című műsorában a Nézőpont Intézet igazgatója. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta: az eddig napvilágot látott legtöbb közvélemény-kutatás a Fidesz-KDNP győzelmét valószínűsíti, azaz a kormánypártoknak is érdeke, hogy az ellenzék tagjai ne kérdőjelezzék meg a voksolás tisztaságát és végeredményét. Az ellenzéki politikusok jelentős csúsztatásának tartja a Nézőpont Intézet vezetője, hogy az általuk csak „londoni magyaroknak” nevezett – külföldön élő és dolgozó – állampolgárok korlátozva lennének a szavazásnál. A valóság az, hogy akinek állandó magyarországi lakcíme van, az két szavazattal rendelkezik: vagyis voksolhat egyéni jelöltre és pártlistára, ami sokkal nagyobb beleszólást jelent a választás végeredményébe. Igaz ez azokra a kettős állampolgárokra is, akiknek van magyarországi állandó lakcíme. Ha egy Londonban élő és dolgozó magyar bejelentkezik egy brit címre, a magyar lakcímét pedig törli, akkor a törvény ugyanúgy vonatkozik rá, mint egy erdélyi magyarra, vagyis levélben pártlistára voksolhat. Noha a balliberális politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy a választások kimenetelét a kettős állampolgárok döntik el, a külhoni magyarok választójoga inkább tekinthető szimbolikus gesztusnak – hangsúlyozta a politológus. A 2018-as választás statisztikája szerint a Fidesz-KDNP listájára leadott mintegy 200 ezer szavazat nem jelentett plusz mandátumot a kormánypártoknak. Várhatóan az idei voksoláson is jelen lesznek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői, azonban megállapításaikat fenntartásokkal kell kezelni – jelezte a politológus. Az EBESZ szerint a legutóbbi országgyűlési választás ugyan szabad volt, de a lebonyolítása nem volt tisztességes. A magyar kormány akkor teljes joggal elfogadhatatlannak nevezte a delegáció megállapításait, a nemzetközi szervezet pedig azóta sem bizonyította hitelt érdemlően állításait. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: az EBESZ elvesztette a bizalmat, ami egy választás objektív megfigyeléséhez szükséges. Az újkori magyar demokrácia történetében eddig egyedül a 2006-os országgyűlési választáson nem voltak jelen EBESZ megfigyelők. Saliga Péter interjúja

A magyar lakosság az európai átlagnál jobbra értékeli a járványhelyzet okozta problémák megoldására tett kormányzati intézkedéseket – mondta el a Karc FM reggeli hírműsorában a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. egészségügyi üzletágának vezetője. Maurer Szemere hozzátette, a 30 európai országra kiterjedő kutatás alapján az európai közvélemény 82 százaléka tartja aggasztónak a koronavírus-járványt és mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy a félelmek eltúlzottak. A kutató elmondta, a vakcináció lakossági megítélésének köszönhetően az európai államok listájának első harmadában találjuk Magyarországot, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve, hazánk az európai listavezető. A megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal. Maurer Szemere összegezte, kétfajta kihívást jelentett a járvány, a kialakult egészségügyi helyzetet, amit kezelni kell, illetve a járványhelyzet okozta károk felszámolását és enyhítését, ami megoldásra szorul. A járvány ugyanis egzisztenciális kérdés is az emberek számára. A Századvég felmérése alapján kiderült, Magyarország minden vizsgált területen pozitív mintaként lóg ki a sorból – fogalmazott a kutató.

A következő hetekben felpörögnek az események a választást lebonyolító szervezeteknél, most, hogy az államfő kijelölte a választás pontos időpontját. A Nemzeti Választási Iroda elnöke Nagy Attila arról is beszélt a Hangolóban, hogy az idei április 3-i voksolás legnagyobb újdonsága, hogy együtt tartják a parlamenti szavazást és a gyermekvédelmi népszavazást. Emiatt két névjegyzéket kell majd aláírniuk a választópolgároknak, mindenkinek tovább fog tartani a voksolás, de több szavazófülkét helyzenek majd el a szavazókörökben. Az elnök kiemelte, más változás nem lesz idén és tanultak az elmúlt évek hibáiból. Az átjelentkezők figyelmét felhívta, hogy változott a jogszabály, már nem a szavazás előtti negyedik, hanem a mínusz kilencedik napon kell megtenni a bejelentést, ha valaki máshol akar szavazni, így a zsúfolt szavazókörök is időben felkészülhetnek. Nagy Attila reméli, hogy nem lesznek sorban állások, több nagy létszámú szavazókörben megváltoztatták a helyszínt is. Hozzátette, a választási eredményekről új felületen lehet majd tájékozódni, a hagyományos, statikus felület több millió egyidejű kattintást is képes kezelni, így nem várható idén az informatikai rendszer akadozása.

Mielőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, 12 százalék ÁFA terhelte az élelmiszereket. Ez 2004-ben 15 százalékra nőtt, aztán 2006 szeptemberében, a „trükkök százaival” megnyert választások után a Gyurcsány-kormány egy megszorító csomagot fogadtatott el, ami 20 százalékra emelte az élelmiszerek forgalmi adóját. Az emelkedésnek itt még nem volt vége, 2009-ben Bajnai Gordon egészen 25 százalékra srófolta az ÁFÁ-t. Az ellenzék úgy tűnik, ma már másképp látja az ÁFA-emelés hatásait, hiszen azután, hogy ők maguk kormányon többször is áfát emeltek és a Fidesz-kormány későbbi áfacsökkentéseit rendre leszavazták, most, hogy Orbán Viktor élelmiszerár-stopot jelentett be az alapvető élelmiszereknél, hirtelen áfacsökkentést követelnek – idézte fel rádiónk reggeli hírműsorában a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hollik István úgy fogalmazott: az az ellenzék követel alacsony ÁFÁ-t, amelynek vezetője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt 20 százalék fölé nőtt az élelmiszerek általános forgalmi adója. Hollik István emlékeztetett: a Bajnai-kormány bukása után a mostani vezetés több lépcsőben elkezdte az ÁFA-csökkentést, de ahhoz soha nem kapott támogató szavazatokat a most áfacsökkentést követelő ellenzéktől. A politikus szerint a világszerte erősödő inflációra a magyar kormány határozott és hatékony választ adott, az ellenzék pedig ahogyan korábban az oltásellenességből, most a pénzromlás ütemének felgyorsulásától remél politikai előnyt. Az ügy előzménye, hogy Gyurcsány Ferencék az alapvető élelmiszerárak befagyasztásának bejelentése után közölték: 5 százalékos forgalmi adót vezetnek be az alapvető élelmiszereknél, ha nyernek áprilisban.

Miközben a kormány sok tekintetben korszakalkotó intézkedések sorával igyekszik elébe menni a gazdasági bajoknak, az ellenzéki összefogás teljesítményét a konstruktív hozzáállás hiánya mellett inkább a botrányok, a zavaros nyilatkozatok és a tanácstalanság jellemzi. Miniszterelnök-jelöltjük Márki Zay Péter az utóbbi időben több olyan véleményt is megfogalmazott, ami még az ellenzéki oldalon is megrökönyödést okozott, sőt, külföldről is érkezett bírálat a vásárhelyi polgármester tevékenységével kapcsolatban. Erről a Nézőpont Intézet elemzője beszélt rádiónkban. Rotyis Bálint megjegyezte: a balliberális pártok ma már csak a kamerák kedvéért állnak össze egy-egy nyilatkozatra, utána azonnal szétszélednek, közös munka érdemben nem folyik, minden energiájukat a belső viták és a biztosan befutó helyek érdekében folyó ádáz küzdelem köti le. Márki Zay Péter eközben egyszemélyes kampányt folytat – tette hozzá az elemző, aki úgy fogalmazott: elfogyott az előválasztási lendület, a hódmezővásárhelyi polgármestert a baloldali emberek túlnyomó része sem tartja alkalmas jelöltnek és ő tesz is azért, hogy erről mindenki megbizonyosodjon. Márki Zay Péter ráadásul rendre olyan nyilatkozatokat tesz, ami még a baloldali érzelmű emberek között is megbotránkozást kelt, a protest-hangulat ezért sokkal inkább jellemzi az ellenzéket, mint az ország vezetését. A pályán ugyanakkor a Fidesz-KDNP kormány is ott van, és az utóbbi időben hozott gazdaságélénkítő, jóléti intézkedéseivel igen magasra emelte a lécet. Rotyis Bálint végül arról is beszélt, hogy a külföldi érdekkörök az ellenzéki sikertelenség ellenére vélhetően a jövőben is finanszírozni fogják a magyarországi baloldalt.