Menekülnének a kerületből az emberek-mondta a Hangolóban a józsefvárosi Fidesz alelnöke. Sára Botond egy nemrégiben elkészült felmérésre hivatkozott, melyet az önkormányzat rendelt meg. A TÁRKI közvéleménykutatása szerint bár a józsefvárosiak lokálpatrióták és szeretnek a kerületben élni, a válaszadók csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy szeretne elköltözni a 8. kerületből. A korrupció, a szociális támogatások és a köztisztaság esetében az emberek harmada érzi úgy, hogy romlott a helyzet Józsefvárosban- tette hozzá Sára Botond. Beszélt arról is, hogy Pikó András polgármester munkájának gyenge hármast adtak a megkérdezettek. Szerinte az egész kerület koszos, rendezetlen, rengeteg a drogtanya. Józsefváros korábbi polgármestere azt sem érti, hogy a 32 milliárdos éves költségvetésből miért nem jut elegendő pénz közbiztonságra, egészségügyre,bérlakásokra és bölcsődékre? Felidézte, 11 éve amikor a Fidesz átvette a kerület vezetését, tízből hét ember elköltözött volna onnan, de 2019-re ez az arány megfordult és sokan választották otthonuknak a városrészt. Két év telt el és megint menekülnének el innen az emberek-tette hozzá a politikus.

Minden próbálkozás és kampány ellenére továbbra is 400 ezerhez közelít azon 65 éven felüli időseknek a száma, akik nincsenek beoltva a koronavírus elleni vakcinával. Őket veszélyezteti leginkább a koronavírus delta variánsa, ezért kiemelten fontos lenne esetükben a minél nagyobb átoltottság elérése – mondta a Karc FM-en az Alapellátó Orvosok Szövetsége szakmai kollégiumának vezetője. Békássy Szabolcs gyakorló orvosként tisztában van a feladat nehézségével. Saját praxisában jelenleg meg mintegy 120 olyan az idős ember él, akik továbbra sem rendelkeznek védettséggel a vírussal szemben, mintegy 30-40 paciense pedig kategorikusan kijelentette, hogy a felvilágosító kampányok és az orvosi meggyőzések ellenére sem veszi fel az oltást. Mindeközben javában tart a koronavírus elleni harmadik védőoltás beadása – tette hozzá a szakember. Magyarországon a harmadik oltás keretében felvett mintegy 800 ezer oltás felét a háziorvosok adták be pácienseiknek-tette hozzá. Az Alapellátó Orvosok Szövetsége szakmai kollégiumának vezetője arról is beszélt, évtizedekre visszanyúló rossz tendencia eredményezi, hogy évről évre több a betöltetlen, üresen álló családorvosi praxis Magyarországon. A folyamatos elöregedéssel az utánpótlás nem képes lépést tartani. Másik probléma, hogy a vidéki, kisfalvas körzetekben a lakosság is fogy, így ezeket a körzeteket hosszú távon nem lehet rentábilisan fenntartani. Gond a háziorvosi szakma presztízsének alacsony szintje is. Ennek helyreállításához arra van szükség, hogy a kollégák szakmai jogosítványai nőjenek, tevékenységük ne csak receptek és beutalók kiállításra korlátozódjon. A több mint 500 betöltetlen háziorvosi praxis nem jelenti azt, hogy a páciensek ellátatlanul maradnak, mert a többiek helyettesítéssel oldják meg a hiányt-mondta Békássy Szabolcs. Bálint István interjúja.

Az ellenzéki előválasztás kapcsán napvilágot látott pontatlan felmérések az egész közvéleménykutató szakmát hiteltelenítik – jelentette ki a Hangolóban a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója. Nagy Dániel hangsúlyozta: a miniszterelnök-jelölt aspiránsokat rangsoroló és a baloldali pártok erőviszonyait vizsgáló kutatások számai között akkora eltérések tapasztalhatók, hogy ezeket csak a kampány részeként lehet értelmezni. A szakértő aláhúzta, a közvéleménykutató intézetek feladata az, hogy a szakma előírásait figyelembe véve, a lehető legpontosabb eredményt állapítsák. Nem egy párt vagy egy politikus esélyeinek az előmozdítása a cél- tette hozzá a szakember. A hitelesség helyreállítása érdekében öt közvéleménykutató műhely: a Nézőpont Intézet, az Alapjogokért Központ, a Századvég Intézet, a Real-PR 93. és a Társadalomkutató fogott össze, hogy megbízható, a valóságnak megfelelő adatokkal jelezzék a jövő az áprilisi országgyűlési választások várható kimenetelét. Legfrissebb pártpreferencia méréseiket egy konferencia keretében ismertették. A kutatási eredmények megegyeznek abban, hogy a Fidesz-KDNP jelentős fölénnyel vezet az ellenzéki összefogással szemben. A Nézőpont Intézet mérése azt mutatja, hogy a kormánypártokat a választók 53%-a támogatja, míg az egyesült baloldalra 45%-adná a voksát. Ez mandátumokra átszámolna kényelmes többséget jelenthet a jelenlegi kormánypártoknak a következő ciklusban is. A számítás szerint a Fidesz-KDNP 125, míg a baloldal 75 parlamenti helyhez juthat a 2022-es országgyűlési választáson. Az egyéni körzeteket vizsgálva a Nézőpont Intézet kutatása szerint kormánypárti politikus 76 helyen, ellenzéki 30 helyen jutna parlamenti mandátumhoz. Nagy Dániel aláhúzta: ugyan a legtöbb mértékadó közvéleménykutató felmérésében stabilan vezet a jelenlegi kormánypárt az ellenzék előtt, ez az előny azonban a szavazótábor egyben tartása és megfelelő aktivizálása hiányában könnyen elolvadhat. Becsléseknek szerint a Fidesz – KDNP-ra jelenleg mintegy 2 és fél millió állampolgár szavazna ismét, míg az egyesült ellenzéket mintegy 2,2 millióan támogatnák. Bálint István interjúja.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek legutóbbi nyilvános vitája és az előválasztás fejleményei jól mutatják, hogy Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester kijelentései megbontották az összefogás látszólagos egységét, komoly törést okozva az ellenzéki pártok között. Karácsony Gergely hívei – a főpolgármester visszalépését követően – kérése ellenére nem a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője, hanem ellenlábasa, Dobrev Klára mögé sorakoznak fel és ugyanez a folyamat figyelhető meg a Magyar Szocialista Párt esetében. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a Gyurcsány-házaspár helyzete az előválasztás eredményétől függetlenül kényelmesnek mondható, hiszen az elmúlt években sikeresen uralta le a baloldalt, és állította félre riválisait. Ráadásul a választást megelőző alkuknak köszönhetően várhatóan a Demokratikus Koalíciónak lesz a parlamenti patkó ellenzéki részében a legnagyobb frakciója. Ebből a tényből kiindulva Matyi Tamás szerint teljesen mindegy, hogy ki lesz az előválasztás nyertese, hiszen a kormányfő személyéről nem az állampolgárok, hanem a választáson győztes parlamenti többség dönt, azaz a mostani versengésnek nincs jogi kényszerítő ereje. Egyetlen célja az adatgyűjtés és a választók aktivizálása – tette hozzá. A XXI. Század Intézet elemzője arra is felhívta figyelmet, hogy a baloldali pártok szereplése a 2022-es választáson a túlélés és a nemzetközi támogatás szempontjából is sorsdöntő lesz. Az amerikai milliárdos Soros György számos változtatást eszközölt az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítvány működésében, ami komoly hatással volt hálózaton keresztül finanszírozott szervezetek működésére. Matyi Tamás szerint a kisebb pártok működése ellehetetlenül, ha a nemzetközi források elapadnak. A Gyurcsány-házaspárnak ebből a szempontból nincs félnivalója egy esetleges választási vereség esetén sem, hiszen az elmúlt évtizedekben saját gazdasági birodalmat építettek ki, a baloldali „profiltisztítás” pedig még előnyükre is válhat.

Fontos állomásához érkezett a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók közötti egyeztetés a kétszázezer forintra emelendő minimálbérrel kapcsolatban. Szerdán a kabinet javaslatot tett arra, hogy az emelés talán legérzékenyebb pontját, a vállalkozások adóterheinek növekedését állami kompenzációval egyensúlyozza. „Mindenképpen lesz megállapodás, mert erre kötelez bennünket az állampolgárok véleménye a nemzeti konzultáció minimálbér-emelést érintő részével kapcsolatban” – fogalmazott rádiónk reggeli hírműsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor közölte: négy százalékponttal csökkenhet a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke, annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek kigazdálkodni a jövőre esedékes 200 ezer forintos minimálbért. Bodó Sándor a szerdai bértárgyalás eredményeit ismertetve elmondta: az érintett felek egyetértettek abban, hogy a 2022-re ígért bérmegállapodás elsőbbséget élvez, november közepére pedig megszületik az erről szóló megállapodás is. Hozzátette: a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol áll egymástól. A négy százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról jövőre 11,5 százalékra csökken. Bodó Sándor kiemelte: Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho mérséklése is ezt bizonyítja. Az államtitkár hozzátette: a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból látszik, hogy eredményes volt a járvány kezelése, a magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac növekedési pályán van. Felidézte, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A nettó átlagkereset vásárlóértéke pedig ma több mint 60 százalékkal ér többet, mint 10 éve – magyarázta a politikus.