+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Perjés Klára

szerkesztő – műsorvezető

Perjés KláraFestőnek és tanárnak készültem, ám a sors – ecset és kréta helyett – mikrofont adott a kezembe. A Győri Stúdióban kezdtem 17 éves középiskolásként, sokáig azt hittem, csak egy röpke viszony lesz a rádiózásból, aztán egy életen át tartó hűség lett belőle. Magyar nyelv és irodalom – rajz szakon szereztem diplomát Pécsett, de addigra már belsős munkatársa voltam a Magyar Rádió Stúdiójának. Sohasem én jelentkeztem, mindig hívtak, mintha egy láthatatlan kéz terelgetett volna a pályán. Bemondó – műsorvezetőként kezdtem, csak később lettem riporter.
Budapesten először a Falurádióhoz kerültem, szociográfiai és dokumentumműsoraimban feltérképeztem az országot, a XX.század sorsfordító eseményeinek, rémtetteinek még élő szemtanúit próbáltam megszólítani, a szuper lektor ellenében. Persze volt, hogy én vesztettem, a műsorom nem mehetett adásba. Amint lehetett átléptem a határt, kerestem a Trianoni kinnrekedt magyarokat Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, szlogenek nélkül is tudtam, hogy összetartozunk. Hoztam a híreket és vittem a reményt.
Patrióta vagyok és nemzetben gondolkodom. Ez a családi örökség nem csak a pályámat, de az életemet határozta meg. Műsoraim a Kossuth Rádióban (Kopogtató, Egy csepp emberség, Hajnali Kalendárium, Az én hazám, az Arcvonások, a Vasárnapi Újság és a többi) mind ezt tükrözték. Főszerkesztőként pedig egy egész adó profilját próbáltam eszerint fölépíteni.
Mindig hálás voltam a hallgatók visszajelzésének: a köszönetnek, de a kritikának is. Tudom, hogy manapság nem illik örülni a hivatalos elismeréseknek, de én boldog voltam, ha kaptam a rádiós Nívó díjakat, a Szervátiusz, a Príma és a Szalay Annamária Média díjat és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
Az elmúlt évben azt hittem, hogy ennyi idő után már illik visszavonulni, így is tettem. De tévedtem, hiszen a rádiózás nekem nem csak munka, vagy hivatás, hanem életforma. Örülök az újbóli lehetőségnek itt a Karc FM-ben, most úgy érzem magam, mint egy pályakezdő, hiszen életemben először váltottam munkahelyet. Izgalommal várom a feladatokat, a találkozást hallgatóinkkal, de van egy nagy vágyam is: szeretném megérni, még aktív rádiósként a székelyek autonómiáját!