+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az ENSZ, az Európa Tanács és a magyar állam is kötött az elmúlt évtizedekben olyan egyezséget Ukrajnával, amelynek valamely pontját érinti Kijev oktatási törvény módosítása. Tóth Norbert, nemzetközi jogász a Karc FM-nek példaként említette, hogy a jogszabály-módosítás sérti a magyar-ukrán alapszerződést – amelyet 1991-ben kötöttek és előírja a két országnak, hogy köteles biztosítani az anyanyelvi oktatást minden szinten – de az ENSZ egyik szerződését és az Európa Tanács két egyezményét is. Ezért úgy vélte: több lehetőség is van a tiltakozásra. Az egyik szerint az ügyet fel lehet vetetni az ENSZ közgyűlésének napirendjére. Úgy fogalmazott: végig lehet futtatni egy panaszt az ENSZ Emberi Jogi Bizottságánál, de van olyan lehetőség is, amelyben egy részes állam bepanaszolhat egy másik részes államot. Ez esetben viszont nincsenek jogorvoslati határidők.

Ukrajna uniós csatlakozása is mérlegen

Tóth Norbert szerint ugyan az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága nem bíróságként működik, csupán állásfoglalásokat ad ki, de akit elmarasztalnak, az általában alkalmazkodik a döntéshez. Kijev azért is ügyelhet erre, mert a kérdés érintheti az Európai Unió és Ukrajna között kötött társulási megállapodást is. A szakértő szerint az uniónak nincs ugyan saját kisebbségvédelmi szabálya, de megpróbálja érvényre juttatni az ET szerződéseit. Ukrajna uniós csatlakozása csak távlati cél, nem minősül tagjelöltnek, de ha nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokat, nem tud az unió tagjává válni.

A magyar kormány már tett is lépéseket az ügy érdekében: intézkedéseket sürgetett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél, az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az Európa Tanács főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál is.