+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Nem csak a pályázatok szabják már meg, hogy az agrártermelők milyen irányba fejlesztik gazdaságukat. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője a Karc FM-en azt mondta: a világpiaci nyomás révén egyre többen, egyre többet fektetnek a technológiába, hogy a versenyképesség érdekében a legjobb hozamot érjék el adott üzemméreten. A szakértő szerint a gazdaság egészére jellemző kedvező kamatkörnyezet révén bátrabban nyúlnak külső forrásokhoz is a gazdák. Pelyach Gergely interjúja.

Van jelentősége, hogy most nem az állati, hanem a növényi termékek ára emelkedik jobban?

Az év első felében egyértelműen az állati termékek húzták a mezőgazdasági árindexet. Ez akkor állt meg, amikor a gabonafélé és gyümölcsök árának emelkedése fordulatot idézett elő. A gabonafélék ára eleve folyamatosan csökken, most mégis a nemzetközi piacok kereslete mozdította el az árakat fölfelé. A gyümölcsök esetében érdekes a helyzet, ugyanis ott például az ipari alma ára rendkívüli mértékben emelkedett meg, miután a lengyelországi termesztésben jelentős károk keletkeztek.

Átlagosan csaknem 180 százalékos az ár emelkedése! Ez pusztán kereslet-kínálat?

Egy rendkívüli keresleti igény, ami viszont hosszú távon nem fog fennmaradni! A termelők 30 forintos kilogrammonkénti árral elégedettek lennének, a mostani 50 forintos ár viszont csak 2017 sajátossága volt. Emellett arra is nagyon régen volt példa, hogy az élelmiszeripar árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint a mezőgazdasági árindexek. Mindig arról beszélünk, hogy a termékláncban az élelmiszeripar a leggyengébb láncszem, ez a szektor tudja a legkevésbé érvényesíteni az ár-érdekeit a mezőgazdaság és a kiskereskedelem felé. 2017-ben ebből a szempontból jobb évet zártak.

Van értelme tárolni a termést és várni a jobb árat?

Akinek lehetősége van a tárolásra, az is csak a veszteséget halmozza. Az árak ugyanis folyamatosan lefelé tartó spirálban vannak. Ráadásul a mi méretgazdaságosságunk nem képviseli a világszínvonalat. A magyar termelőknek meg kell fontolni, hogy szabad-e ilyen kitettséget, ilyen tömegcikk mennyiséget megtartani? A gabonapiac esetében Ukrajna, Oroszország intő példa. Ezek az országok fokozatosan fejlesztik e termékkör előállítását. Oroszország az elmúlt három évében a világ legnagyobb búza exportőrévé vált, ami viszont folyamatosan nyomás alatt tartja az árakat. Aki tehát itthon ragaszkodik az étkezési vagy takarmánybúza termesztéshez, annak nagyon komolyan kell fejlesztenie, hogy növelni tudja a hatékonyságot.

Ez technológia kérdése?

A versenyképességnek több eleme van. Az egyik a hatékonyság. A hozamokat minél magasabb szintre emelni, minél nagyobb egységes piaci tételt előállítani. Ha mi csak egy kamiont tudunk megtölteni, akkor nem igazán vagyunk versenyképesek azzal aki több száz uszályt tölt meg. Nekünk tehát a minél nagyobb egységes tételekre kell törekedni. Magyarul: a mezőgazdasági termelők együttműködésének oldalán is sok tennivaló van még.

A tavalyi év slágere volt a mezőgazdasági gép-fejlesztés. Ezek valós igények voltak, vagy csak az erre kiírt pályázatokat használták ki a gazdák?

Néhány évvel ezelőtt még megállt volna az az állítás, hogy amikor volt támogatás vettük – amikor nem volt támogatás nem vettük. Ma már nem így van. Azért is örültünk a géppiac emelkedésének, mert valójában már nem a támogatási rendszer mozgatta. Annyira felgyorsultak a mezőgazdasági piacok, annyira nagy a versenyképesség javítására vonatkozó nyomás, hogy már a támogatások nélkül is elkezdték a fejlesztéseket a mezőgazdasági üzemek. A géppiacon is értékelhető növekedés indult be. A beruházások tavaly 22 százalékkal nőttek, idén pedig arra számítunk, hogy óriási növekedése lesz az ágazatnak.

Ezek azért több tízmillió forintos eszközök. Ha nincs támogatás, milyen forrásból jut fejlesztésre a gazdálkodóknak?

Amire pályázat van, azt köszöni szépen minden gazdálkodó: igénybe veszi. 2017-ben kevesebb pályázat volt, igaz, az első negyedévben még rendelkezésre állt a Növekedési Hitelprogram, aminek kedvező kamatai is voltak. Ez meg is látszott: 2017-ben az első negyedév volt a legerősebb időszak a gépvásárlási piacon, ekkor 75 százalékkal nőtt a forgalom. Ami a finanszírozást illet, a mezőgazdaságban általában jellemző, hogy mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Nagyrészt önerőből vásárolnak, de a lízingpiac is nagyot ugrott. Utóbbi csaknem 54 milliárd forint értékben nőtt. A gazdálkodók tehát érzékelik, hogy a kedvező kamatkörnyezetben bátrabban lehet külső forrásokat bevonni a technológiai fejlesztésbe.