+36 1 911 1111, SMS: +36 70 700 1059 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.

Az elmúlt évek munkája köszönt vissza az agrárkamarai választásokon. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Karc FM-en kifejtette: nemzetközi összehasonlításban is komoly erőt jelent, hogy ötvenezren adták le szavazatukat a választásokon. Szerinte azzal, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) listája mellett ezúttal a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is listát állított, éles helyzetben mérettetett meg a két fél. Ebben a csatában pedig a vidék egyértelmű választ adott arra, hogy milyen irányba kell tovább menni.

Álságos vita a politikamentességről

Győrffy Balázs reagált azokra a kritikákra, melyek szerint a Kamara jelenlegi vezetésében több kormánypárti politikus is ül. Emlékeztetett: a kamara soha nem civil szervezet, ahol a tagok saját érdeke érvényesül, hanem jogszabály által létrehozott köztestületet. Így – mivel törvény határozza meg a formáját – politikai akarat nélkül nem is tud létrejönni. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a politikát kell kiszolgálni, hanem szakmai érvek mentén segíteni kell a döntéshozatalt. Győrffy Balázs szerint ezt az egyensúlyt sikerült megtalálták, és partnerként kezeli őket a regnáló hatalom. Emlékeztetett: azok között, akik a MOSZ részéről politikamentességgel kampányolnak, szintén volt olyan, aki aktív politikusként indult a kamarai választásokon!

Köztünk élő múlt

Győrffy Balázs szerint még sok munkát kell elvégezni annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom úgy érezze, hogy valóban az ő érdekeit képviselik a döntéshozók. A Kamara elnöke szerint a vidéken élő gazdálkodók többsége polgári gondolkodású, keresztény értékeket őrző ember. Éppen ezért – mivel a baloldali filozófiába ez „nem illett bele” – évtizedekig figyelmen kívül hagyták őket.

Amiért 2005-ben tüntettek

Az Agrárgazdasági Kamara elnöke a jelen legnagyobb feladatai között említette a támogatások előlegeinek kifizetését. Győrffy Balázs szerint a gazdák számára nagyobb segítség, ha biztos alapokon tervezhetnek, ezért szorgalmazták, hogy a lehető legkorábbi időpontban induljanak meg a kifizetések. Így biztosak lehetnek benne, hogy nem okoz likviditási problémát a gazdálkodás működtetése. Kifejtette: mivel ezek az összegek nemzeti költségvetésből vannak előfinanszírozva, a magyar kormányon – és a kifizető szerveken – múlik, milyen ütemben utalja ki a forrásokat. Győrffy Balázs szerint most a rendszer átalakítása vizsgázik, amiben az is látható lesz, hogy az előző struktúrához képest mekkora előleget tudnak most kifizetni. A kamara elnöke szerint nem akarnak itt megállni, hanem arra buzdítják a kormányt, vizsgálja meg, hogyan lehetne még tovább növelni a támogatás előleg részét. Emellett abban is érdekeltek, hogy a végkifizetések se nyáron valósuljanak meg, hanem már tavasszal!

Csak stabil költségvetés szül eredményeket

Győrffy Balázs a versenyképességben és a termésbiztonságban lát nagy kihívást. Szerinte ugyanis a beruházások és folyamatos fejlesztések alapozhatják meg a mérethatékonyság javulását. Enélkül a nemzetközi versenyben is lemarad az ország, ami exportorientált agrárium esetében behozhatatlan hátrány lenne. Ráadásul, ha a fejlődést biztosítani lehet, azzal az egzisztenciális biztonság is emelkedik, ami segíti a generációváltást és az ágazat társadalmi elismertségét. A Kamara ezért áll olyan ügyek mellé, mint az országos jégkár-elhárító rendszer kiépítése, vagy a vízkormányzás tovább nem odázható kérdése. Ilyen fejlesztésekre viszont a korábbi, önkéntes alapon működő szervezet nem is tudott volna pályázni, mivel azt a több száz millió forintot, amely a beruházás önrészét jelenti, nem tudta volna előteremteni. Győrffy Balázs úgy fogalmazott: egy ilyen beruházás „csak stabil költségvetéssel gazdálkodó szervezet számára megugorható.”

Nem vágnak ki több szőlőt

Az Agrárgazdasági Kamara elnöke kifejtette: az Unió közös agrárpolitikájának nettó haszonélvezője az ország, ugyanakkor ennek ára is volt. Szerinte a Közös Agrárpolitika sok segítséget képes nyújtani, ezért ennek fennmaradásában érdekeltek. Ha ugyanis a mostani rendszert kivezetik, akkor a „nemzeti költségvetések a saját teherbírásukkal fognak versenyezni”, amivel közép- és hosszú távon Magyarország nem járna jól. Azt ugyanakkor Győrffy Balázs is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során nem szorulhat háttérbe a magyar érdek. A 2010 előtti korszaknak, – amikor a szőlőtőkék kivágását vagy a cukorgyárak bezárását támogatta az Unió, – vége van! Pelyach Gergely interjúja.